eur:
408.04
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly

"Bármelyik jelölt győz, az EU meg fog változni"

Bármelyik jelölt győz is a franciaországi elnökválasztás mai első és májusi második fordulójában, az idei német és francia választások után az Európai Unió "el fog mozdulni" jelenlegi helyzetéből - mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

A szakértőt a francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójáról kérdezték, amelynek - tizenegy indulóból - négy fő esélyese az Európa-barát, függetlenként induló Emmanuel Macron (a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere), Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke, a szintén Európa-párti, Francois Fillon és a radikális baloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon.

Elmondása szerint a két radikális jelölt programjában sok a közös pont, egyebek mellett mindketten kilátásba helyezték az unióból való kilépést, és a nyugdíjkorhatárt illetően is egyetértenek. Ők ketten, Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon "lázadnak a legkeményebben mindenféle fennálló renddel szemben", ezért a fiatalok körében ők a legnépszerűbbek - fogalmazott.

Soós Eszter Petronella szerint még ha egyikük is lesz az elnök - "ami nem a legvalószínűbb forgatókönyv" -, akkor is azon múlik programjuk megvalósítása, hogy a nemzetgyűlés két házában külön-külön, illetve a kongresszusban meglesz-e a többségük. Parlamenti többség nélkül ugyanis "nem nagyon lehet" kongresszust összehívni és például népszavazást kiírni - mondta. A rendkívül tudatosan választó franciák pedig lehet, hogy a júniusi nemzetgyűlési választásokon a megválasztott elnök hatalmát ellensúlyozni akarják majd.

Úgy vélte, bármelyik jelölt győz is, az biztos, hogy megváltozik Franciaország viszonya az unióhoz: Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon németellenes, elnökségük esetén "nem megy majd tovább" a jelenlegi unión belüli francia-német együttműködés - mondta. Francois Fillon és Emmanuel Macron pedig kétsebességes Európában gondolkodik, így a továbbiakban inkább csak a legfontosabb területeken - eurózóna, határvédelem, védelmi kérdések - képzelhető el mélyebb együttműködés az unióval. "Kimondhatjuk, hogy a francia és a német választás után az EU valahová el fog mozdulni a status quóból" - közölte a szakértő.

A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint az elnökválasztáson a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak: Emmanuel Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatja, míg Marine Le Pent 22-23 százalékuk. Francois Fillon jelenleg a voksok 19-21 százalékára számíthat, Jean-Luc Mélenchon eredményét pedig 18-19 százalékra prognosztizálják a közvélemény-kutatók. Eredmények este 8 óra után várhatók.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×