A mától érvényes kérdőíven 300 kérdés szerepel, de mivel a honosítás a tartományok hatáskörébe tartozik, 10 további olyan kérdést is meg kell válaszolnia az állampolgárságért folyamodó külföldieknek, amelyek kizárólag a lakhelyük szempontjából illetékes tartományra vonatkoznak.

Az új rendelkezés értelmében a kérdések közül a vizsgán 33 szerepel. Ezeknek célja annak felmérése, hogy a jelentkező mennyire ismeri a német történelmet, szokásokat, és milyen mértékben kötelezte el magát az ország demokratikus berendezkedése mellett.

Az íven minden kérdést négy valószínűnek tűnő válasz követ - ezek közül kell az egyetlen helyest megjelölni. 16 melléfogás felett már senki sem számíthat a német állampolgárságra, de a 25 euróba kerülő vizsgát bármikor, akár többször is meg lehet ismételni, az idegek ügyében illetékes hivatalok felkészítő tanfolyamokat kínálnak a honosításért folyamodóknak.

Az állampolgársági törvényt az ezredforduló óta másodszor módosították: 2001-ben ugyanis jelentősen egyszerűsítették az addig igencsak szövevényes rendszert, és ennek eredményeképpen a reform évében közel 200 ezren váltak német állampolgárrá.

Mindez megfelel a berlini kormány az integráció felgyorsítására irányuló törekvésének. Tavaly közel 115-ezren vették fel a német állampolgárságot. Közel negyedrészük török volt, második helyen az egykori Jugoszláviából érkezett menekültek szerepeltek, míg a harmadik helyre a lengyelek kerültek - annak ellenére, hogy hazájuk már tagja az Európai Uniónak.

A most életbe lépett intézkedés értelmében csak azok folyamodhatnak honosításért, akik legalább 8 éve megszakítás nélkül élnek az ország területén.