Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Harmadszor is az élen végzett a német kancellár

Az amerikai Forbes magazin ezúttal is Angela Merkelt választotta a világ legnagyobb befolyással rendelkező asszonyának. Németország első női kancellárja már harmadik alkalommal vezeti a listát.

Korábban csak a befolyásos férfiakról készített összeállítást a Forbes magazin, de 2003-ban az amerikai folyóirat szerkesztőségében is rádöbbentek az egyenjogúság jelentőségére, és azóta évről-évre a vezető beosztású közismert nőket is rangsorolják.

A száz legnagyobb befolyással rendelkező asszony közé Angela Merkel nemcsak bekerült kancellárrá választása után, hanem mindjárt meg is hódította az első helyet. Ezt azóta is, immár a harmadik éve magáénak tudhatja, olyan nőket szorítva maga mögé, akik az Egyesült Államokban nemrég még az elnöki tisztségre pályáztak.

Hogy Barack Obama lekörözte Hillary Clintont, ez tükrözödik a Forbes magazin rangsorán is, ugyanis a volt amerikai elnök felesége a lista 25. helyéről a 28-ra csúszott vissza, de a jelenlegi külügyminiszter, Condolezza Rice tekintélye is megtépázódott, mert a tavalyi 4. helyről idén a 7-re került.

Az európai politikusok közül a francia gazdasági-, pénzügyi- és munkaügyi miniszter, Christine Lagarde a 14. helyen került fel, míg az olasz származású Sonia Gandhi, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnöke a 21. helyre szorult.

Angela Merkelt a Forbes-listán Sheila Bair, az amerikai Szövetségi Hitelbiztosító Társaság (FDIC) vezetője, majd pedig az ugyancsak amerikai Indra Nooyi, a Pepsi igazgatója követi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×