Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter: bátor és szuverén döntésről született megállapodás

Egy újabb bátor és szuverén döntés eredményeként új kőolajvezeték épülhet Magyarország és Szerbia között, a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, így a beruházás 2028-ra le is zárulhat, ezáltal a két ország nem szorul majd rá másokra a két fő energiahordozó tranzitja terén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően bejelentette, hogy "újabb bátor és szuverén döntésről" született megállapodás, amelynek a keretében új kőolajvezeték épül majd a két ország között.

"A földgázszállításhoz képest ellentétes iránnyal egy olyan kőolajvezetéket építünk, amelynek nyomán Szerbia kőolajellátása Magyarországon keresztül lehetővé válik" - tudatta.

"Általánosságban igaz, hogy minden egyes új vezeték növeli az energiaellátás biztonságát, de itt most erre konkrétan is nagy szükség van, mert a térség kőolajellátása tekintetében bebizonyosodott az, hogy nem mindegyik ország megbízható tranzitország, és néhány ország csúnyán megbukott azon a teszten, amit szolidaritásnak hívnak, ezért indokolt egy új vezeték építése" - folytatta.

Arra is kitért, hogy Magyarországon elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, amelyet a mai napon a Mol be is mutatott mindkét kormány képviselőinek. Emellett a szerb vezetés elfogadta az építkezéshez szükséges területrendezési szabályrendszert is.

"Elmondhatjuk, hogy a kőolajvezeték építésének előkészítési fázisában nagyon fontos lépéseket tettünk az elmúlt hetekben. Így az építkezést az idei esztendő végén, jövő év elején fizikailag is meg lehet kezdeni, amelynek nyomán egy 2028-ra abszolút, egész hosszában működőképes új kőolajvezeték jön létre a két ország között" - mondta.

Szijjártó Péter arról tájékoztatott, hogy hazánkban ehhez két fontos beruházást kell elvégezni: egyrészt bővíteni kell az ukrán-magyar határt Százhalombattával összekötő vezeték kapacitását, másrészt innen egy teljesen új, 190 kilométer hosszú vezetéket kell építeni a szerb határig.

"Ez a beruházás összességében 130 milliárd forintos értéket fog képviselni. Tehát ez egy nagy, az egész régió energiaellátásának biztonsága szempontjából meghatározó beruházás" - szögezte le.

Mint közölte, az új vezeték kapacitása évi 4,5 millió tonna körül lesz, és ezzel lehetővé válik a pancsovai kőolajfinomító, illetve Szerbia kőolajellátása teljes egészében Magyarországon keresztül.

"Ez azt fogja jelenteni, hogy a két fő energiahordozó importja esetében nem szorulunk másokra, csak egymásra. Jelenleg Magyarország teljes földgázimport-szükséglete megoldható Szerbián keresztül, és az új beruházással Szerbia teljes kőolajimport-szükséglete megoldható lesz Magyarországon keresztül" - fejtette ki.

"Ez egy olyan stratégiai pozíciót hoz létre, amely nagyon komoly biztonságot fog adni mindkettőnknek az energiaellátás szempontjából, mert az elmúlt évek, amelyek nehézségekkel voltak átitatva, bizonyították, hogy Magyarország és Szerbia is csillagos ötösre vizsgázott megbízhatóság szempontjából az energiatranzit területén, míg mások ebben a régióban sajnos ezt nem mondhatják el magukról" - fűzte hozzá.

A miniszter arról számolt be, hogy az ukrajnai háború komoly kihívások elé állította egész Közép-Európa energiabiztonságát, de eddig, minden nehézséget leküzdve, sikerült garantálni a stabil ellátást.

"Azonban azt világosan látni kell, hogy ebben a kérdésben csak és kizárólag magunkra számíthattunk. Brüsszelből semmilyen segítséget nem kaptunk ebben a kérdésben, sőt gyakran az energiabiztonsági érdekeinkkel szembeni lépések történtek" - húzta alá.

"És hogy fenn tudjuk tartani az energiaellátás biztonságát mindkét országban, abban hatalmas szerepe van annak az egyre szorosabb magyar-szerb együttműködésnek, amit kiépítettünk és folyamatosan fejlesztünk az energia terén. Enélkül az egyre átfogóbb magyar-szerb energiaegyüttműködés nélkül országaink energiabiztonsága nem lenne garantált" - tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban pedig annak a néhány évvel ezelőtti "bátor és szuverén döntésnek" a jelentőségét hangsúlyozta, amelynek eredményeként megépült a Török Áramlat földgázvezeték, s rámutatott, hogy enélkül ma egyik ország ellátása sem lenne lehetséges.

"A tavalyi hatalmas rekordmennyiséget követően idén eddig naponta több mint 20,7 millió köbméter földgáz áramlik a Török Áramlat vezetéken keresztül Szerbián át Magyarországra (…) Korábban ilyenre soha nem volt példa" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×