Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pexels.com

Tovább vágta a kamatokat a Fed

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatokat szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén.

Az idén már a harmadik egymást követő kamatcsökkentés a várakozásoknak megfelelően a 4,25-4,5 százalékos sávba vitte le a hitelfelvételi költségeket.

A döntést a Fed nyíltpiaci bizottsága azzal indokolta, hogy a legújabb makrogazdasági mutatók tanúsága alapján a gazdasági tevékenység továbbra is szilárd ütemben bővül. Az év eleje óta a munkaerőpiaci feltételek általában enyhültek, bár a munkanélküliségi ráta emelkedett kissé, de továbbra is alacsonynak számít. Az infláció elmozdult a bizottság 2 százalékos célkitűzése felé, bár továbbra is kissé magas.

A kamatdöntéssel együtt kiadott legfrissebb gazdasági prognózisában a Fed nyíltpiaci bizottsága felfelé javított idei és jövő évi GDP-növekedési előrejelzésén. Az ideit a szeptemberben jelzett 2,0 százalékról 2,5 százalékra, a 2025-öst pedig 2,0 százalékról 2,1 százalékra emelte. A 2026-os 2,0 százalékos előrejelzésen nem változtatott, a 2027-est pedig 2,0 százalékról 1,9 százalékra csökkentette.

A munkanélküliségi rátára vonatkozó előrejelzést a Fed csökkentette, a szeptemberi 4,4 százalékról az ideit 4,2 százalékra, a jövő évit pedig szintén 4,4 százalékról 4,3 százalékra. Az elkövetkező két évben a Fed 4,3 százalékos munkanélküliségi rátával számol, hosszabb távon pedig 4,2 százalékossal.

Az inflációt a szeptemberi előrejelzésnél kissé magasabbra várja a Fed legújabb prognózisában. Az idei a szeptemberben jelzett 2,3 százalék helyett 2,4 százalék lehet, a 2025-ös pedig 2,1 százalék helyett 2,5 százalék. 2026-ban 2,1 százalék lesz az infláció, 2027-ben pedig eléri a 2,0 százalékos célt.

A maginflációs prognózisát is megemelte a Fed: az idén 2,6 százalék helyett 2,8 százalékkal, 2025-re pedig 2,2 százalék helyett 2,5 százalékkal számol. A maginfláció a következő évben 2,2 százalék, majd 2027-ben 2,7 százalék lesz.

Az irányadó dollárkamatláb az idén átlagosan 4,4 százalék lesz, a szeptemberben jelzettel megegyező, a 2025-ös viszont a szeptemberben jelzett 3,4 százaléknál magasabb, 3,9 százalék. Ami annyit jelent, hogy a döntéshozók jövőre legfeljebb két kamatcsökkentést tartanak valószínűnek, összesen 50 bázispontnyit, ellentétben a szeptemberben valószínűsített egy teljes százalékpontnyi vágással.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×