Csiki Gergely szerint az egyik legszembetűnőbb dolog, hogy tervek szerint csupán 0,3 százalékkal bővül a központi költségvetés kiadása jövőre. Az idei évhez hasonlítva mintegy 30 ezer milliárd forintról van szó, amihez képest a növekmény 75 milliárd. Jól látszik tehát, hogy milyen csekély kiadásnövelésre van lehetőség jövőre – tette hozzá a szakértő. Mindezt a működési kiadásokon egy fék beiktatásával tervezi elérni a kormány, mely takarékosságot hirdetett magára és a hozzá tartozó minisztériumok háttérintézményeire vonatkozóan, valamint az állami beruházások tekintetében.
A takarékossági program konkrét tartalma – pontos megvalósulása – egyelőre nem ismert, és a Költségvetési Tanáccsal sem osztotta meg egyelőre a Pénzügyminisztérium. A Portfolio munkatársa szerint az intézkedések kidolgozása vélhetően még folyamatban van, de hogy nyilvánosak lesznek-e, illetve hogy mikor léphetnek életbe, nem tudni – mondta az elemző.
Az állami beruházási terveken mintegy 330 milliárd forintot tervez megspórolni az idei kiadási tételekhez képest az állam jövőre, ami érintheti az építőipart, az abban dolgozó cégeket és munkavállalókat. Csiki Gergely emlékeztetett: idén 580 milliárd forint szerepelt a magasépítési-, illetve közlekedési beruházások soron, míg jövőre ezt 245 milliárd forintban tervezte be a kormány a költségvetésbe.
Az állami vasútfejlesztési beruházások lefeleződnek: az idei évhez képest 41 milliárdról 21 milliárd forintra, miközben a közútfejlesztési beruházások 200 milliárd forinttal csökkenek, 110 milliárd forintot tervezett jövőre a kormány erre a célra. Az elemző megjegyezte: másik oldalon viszont a beruházási alap pufferét 100 milliárd forinttal 300 milliárd forintra emelték, vagyis elképzelhető, hogy ebből bizonyos célokat a későbbiekben meg fognak valósítani. A céltartalékból – menet közben – megvalósuló projekteket azonban a kormány nem szokta részleteiben „kibontani” – tette hozzá.
Minden más kiadáshoz képest viszont jól látható prioritást élvez a honvédelem és a haderőfejlesztés. A honvédelmi alap – ami „egy 2022-es kreálmány” a költségvetésben – kiadási keretösszege mintegy 55 százalékkal 1300 milliárd forint fölé emelkedik az idei évre tervezett 842 milliárdról, ami 460 milliárd forintnál is több növekményt jelent jövőre.
A honvédelmi kiadások – és nem csak a honvédelmi alap – összességében viszont a GDP 2,1 százalékára emelkednek, meghaladva az 1800 milliárd forintot, ami 400 milliárdos többlet az idei évhez képest.
Ahogy azt a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor Varga Mihály is kijelentette, a jövő évi büdzsében többet fordít a kormány az oktatásra és az egészségügyre is. Más kérdés, hogy nem akkora mértékű növekedés látható, mint a már említett honvédelmi kiadások esetében – jegyezte meg a Portfolio elemzője. Az egészségbiztosítási alap kiadási előirányzata közel 10 százalékkal 4400 milliárd forint fölé hízik, ezen belül a gyógyító-megelőző ellátás (kórházi finanszírozás) 10,7 százalékkal 2550 milliárd forintra bővülhet jövőre.
Szintén több jut a tervek szerint az oktatásra, de nem egyenlő mértékben kapnak forrásokat az egyes területek.
A legfőbb nyertes a felsőoktatás lehet, miután ott egy 40 százalékos növekmény van betervezve;
az óvodák, általános- és középiskolák ennél szerényebb mértékű, 6 százalék körüli (infláció alatti vagy környéki) kiadásnövelésben részesülnek, tehát a relatív pozíciójuk nem javul olyan mértekben, mint más kiadási összegeknek – fogalmazott Csiki Gergely.