14 °C
A pénzügyi vezetők úgy érzik, hogy a legnagyobb kockázatot idén egyértelműen a Covid-19 miatti bizonytalan gazdasági környezet jelenti (70 százalék), melyet a nem megfelelő informatikai rendszerek (57 százalék) és a szakemberhiány (55 százalék) követ. Míg tavaly az informatikai rendszerek és az üzleti környezet változását, valamint az automatizációt nevezték meg fő kihívásnak a pénzügyi igazgatók, 2020-ban az automatizáció mellett a pénzügyi osztály motivációjának fenntartása, a folyamatok átszervezése került fókuszba.
A gazdasági kilátások romlásához illeszkedve a pénzügyi osztályok méretét illetően némileg növekedett a pesszimizmus: noha a pénzügyi vezetők több mint fele továbbra sem vár jelentős változást csapata méretében, a tavalyinál valamivel többen (25 százalék) számítanak létszámcsökkenésre, amelynek okai között megjelent a lassuló üzletmenet.
Nem minden a digitalizáció
A hazai pénzügyi vezetők továbbra is az automatizációban és a digitalizációban (48 százalék), valamint az információs háttér fejlesztésében (16 százalék) és a felelősségkörök felülvizsgálatában (14 százalék) látják a fejlődés lehetőségét. A PwC által megkérdezett pénzügyi vezetők szerint a hazai pénzügyi és számviteli csapatok feladatainak jelentős részét automatizálni lehet a következő öt évben: ez a válaszadók szerint a számlázást, a bérszámfejtést és a könyvelés, adóbevallás készítését érintheti leginkább, míg a legkevésbé érintett területek a magas hozzáadott értékű, döntéstámogató funkciók lesznek. Az eredményekből az is látszik ugyanakkor, hogy a fejlesztési projektek sikeressége hatból átlagosan öt esetben
az embereken és a közöttük lévő együttműködés minőségén múlik.
„Meglepő, hogy a kutatásban részt vevő CFO-k 41 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem mérik külön mutatóval saját osztályuk hatékonyságát. Akik igen, ők is jellemzően csak egy mutatóra koncentrálnak, ez pedig a havi és éves zárásra fordított idő” – emelte ki Balogh Roland, a PwC Magyarország szenior menedzsere, a felmérés vezetője.
Bár az informatika és az automatizáció szerepét a megkérdezettek kiemelt fontosságúnak érzik, csak
nagyon kevesen gondolják úgy, hogy úttörők lennének
ezen a területen versenytársaikhoz képest (7 százalék). Szintén kevesen készítenek megfelelő rendszerességgel térképet a pénzügy által használt informatikai rendszerekről és riportokról: a válaszadók 12 százaléka rendszeresen, 10 százaléka pedig egy éve készített ilyen belső felmérést, míg a megkérdezettek majdnem fele, 49 százaléka szerint nem készült a szervezetüknél informatikai térkép. Az informatikai rendszerek és riportok használata közben jellemzően sok emberi beavatkozásra van szükség: a válaszadók 96 százaléka az automatizáció szintjétől függetlenül még mindig használ táblázatokat.
Múlt kontra jövő
A PwC kutatásának eredményei szerint az egyik legnehezebb feladat annak megvalósítása, hogy a pénzügyi vezető csapata idejének legnagyobb részét magas hozzáadott értékű, döntéstámogató feladatokkal töltse. Míg a világ vezető technológiai cégeinek globális pénzügyi osztályai már ma is az idő több mint 50 százalékát töltik a szervezetük jövőjével kapcsolatos döntéstámogatással, addig a magyar pénzügyi és számviteli osztályok a válaszadók szerint még munkaidejük közel felét a múltbeli adatok gyűjtésével és feldolgozásával töltik.
Öt éven belül azonban a CFO-k szerint
jelentősen meg fog változni a napi munkavégzés, és előtérbe kerülnek a magas hozzáadott értékű döntéstámogató funkciók:
a megkérdezett vezetők szerint amíg az adatok feldolgozása jelenleg a munkaidő 50 százalékát veszi el, addig 5 év múlva mindez 32 százalékra csökken. Ezzel szemben a döntési javaslatok, a különböző forgatókönyvek elemzése a mostani 14 százalékról 24 százalékra nő a munkaidőt illetően.
„A döntéstámogatáshoz használt vezetői riportok ma még jellemzően statikusak és nehezen használhatóak a változások okainak elemzésére – mondta Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa. – A szervezetek előtt álló fejlődési lehetőségeket jól illusztrálja, hogy a válaszadók között nem volt olyan pénzügyi vezető, aki áttért volna már a valós idejű, személyre szabott vezetői jelentési rendszerre, pedig a megkérdezettek döntően egyetértenek abban, hogy a különböző vezetői riportok értékét jelentősen növelné, ha azok gyorsan, igény szerint elérhetőek lennének.”
