Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Két ügyben kapott felszólítást Magyarország az EU-tól

Csökkent a költségvetési hiány és az államadósság abszolút értéke, valamint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya is tavaly az Európai Unióban és az euróövezetben.

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adatai szerint a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP-arányos költségvetési deficit 0,5 százalékra süllyedt a 2017-ben elért 1,0 százalékról. A hiány abszolút értékben 110,54 milliárd eurót tett ki 2017-ben, ez 60,54 milliárd euróra csökkent tavaly.

A költségvetés többlettel zárt 13 uniós országban, a legmagasabb Luxemburgban volt (2,4 százalék). Írországban egyensúlyban voltak a kiadások és a bevételek. Mindössze két uniós tagállamban érte el vagy haladta meg a 3 százalékos küszöböt a GDP-arányos hiány tavaly: Romániában 3,0 százalék, Cipruson pedig 4,8 százalék volt.

Tavaly év végén Észtország büszkélkedhetett a legkisebb mértékű, 8,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal. Tizennégy tagállam esetében haladta meg a 60 százalékos küszöböt a GDP-arányos államadósság, a legrosszabb helyzetben Görögországban volt 181,1 százalékkal, majd Olaszország következik 132,2 százalékkal, Portugália 121,5 százalékkal, Ciprus 102,5 százalékkal, Belgium 102,0 százalékkal.

Két figyelmeztetés

Az Eurostat által kiadott statisztika szerint

Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 29 806 milliárd forint volt, ami a GDP 70,8 százalékának felelt meg.

Az előző évben, 2017-ben a bruttó hazai termékhez viszonyított mérték még 73,4 százalékot tett ki. A költségvetési hiány a tavalyi év végén több mint 934,34 milliárd forint volt, ami a GDP 2,2 százalékát tette ki. Az előző évben ugyancsak 2,2 százalékra rúgott a deficit.

Az Eurostat két ország - Szlovákia és Magyarország - esetében fenntartásait fejezte ki a nemzeti statisztikai hivatalok által szolgáltatott egyes adatok besorolását illetően.

Az Eurostat ismét kifogásolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak besorolását, megítélése szerint ugyanis az MNB alapítványainak és azok leányvállalatainak eszközeit a központi költségvetés részeként kell kezelni. Ez növelné a költségvetés hiányát, a tavalyit például a GDP 0,1 százalékával.

A szervezet szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget (MSZKSZ) is a központi költségvetésbe kell besorolni, ami az államadósság növekedését eredményezné, a tavalyi évre a GDP 0,3 százalékával.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×