eur:
414.52
usd:
394.52
bux:
77690.26
2024. december 3. kedd Ferenc, Olívia
Back view of a female teacher teaching large group of elementary students in the classroom.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Totyik Tamás: több ponton is aggályos a köznevelést érintő új törvénytervezet

A tervezet szerint előírnák, hogy a pedagógusok csak a Nemzeti Alaptantervnek megfelelő tankönyvekből taníthassanak, valamint azt is, hogy az elbocsátott tanárok akkor sem kaphatják meg a jubileumi jutalmukat, ha az elküldésük jogszerűtlen volt – mondta az InfoRádióban a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

A Belügyminisztérium több ponton módosítaná a köznevelésre vonatkozó törvényeket, de előtte társadalmi párbeszédre bocsátotta a javaslatokat. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint számos aggályt felvetnek az elképzelések, és úgy véli, hogy a tervezet egyes pontjai korlátozzák a tanári szabadságot. Totyik Tamás az InfoRádióban elmondta: értelmezésük szerint a szülők által megvásárolt tankönyveket nem használhatnák a pedagógusok, még oktatási segédeszközként sem, hanem csak a Nemzeti Alaptanterv (NAT) ajánlásának megfelelő könyvekből taníthatnának. Mint fogalmazott, ez akár feszültségeket is szülhet a szülők és a pedagógusok között, és az intézményvezetők válhatnak fő felelőssé. Hozzátette: ez egy újabb indok lehet arra, hogy bármikor felmondhassanak az intézményvezetőknek, tanároknak, ha nem tesznek eleget az előírásoknak.

Totyik Tamás emlékeztetett: eddig az volt a gyakorlat, hogy nem volt kötelező a Nemzeti Alaptanterv alapján ajánlott tankönyvekből tanítani, hanem ha a szülők külön vásároltak könyveket, azokat is lehetett használni a tanórákon. A PSZ elnöke úgy fogalmazott, „ez sem volt teljesen legális”, és számos tankerület, intézményvezető eddig is megtiltotta a NAT-ajánlástól való eltérést.

„Nevetséges viselkedésnek tartom és felfoghatatlan számomra, hogy miként kerülhet a tiltott tankönyvek listájára például a világ egyik legjobb természettudományos tankönyve, ami magyar kiadó gondozásában jelent meg”

– jegyezte meg Totyik Tamás.

Mint mondta, bár a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a tervezetet, a tárca a Pedagógusok Szakszervezetének véleményét nem kérte ki a törvénymódosítással kapcsolatban. Fájlalja, hogy a javaslatok közé nem kerültek be olyan ajánlások, melyeket a szakszervezetek egyébként jeleztek a minisztériumnak a nyári sztrájktárgyalásokon. Felidézte, hogy akkor ígéretet kaptak a tárcától arra, hogy a távolléti díjat aktualizálni fogják kedvezőbb feltételekkel, a Munka Törvénykönyvének megfelelően. Totyik Tamás kifogásolja azt is, hogy a jogszabályváltozás következtében sok köznevelési alkalmazott nem kapta meg a jubileumi jutalmat, illetve a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat.

Jelezte, hogy bár a szakszervezetek a korábbi egyeztetéseken kérték, a mostani tervezetbe mégsem került be a nem pedagógus végzettségű dolgozók szabadságának rendezése, mint ahogy az esélyteremtési illetékre vonatkozó javaslatuk sem, ami azokat az intézményeket segítené, ahol tíz százaléknál magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya.

„Aggályosnak tartjuk, hogy a kormány nem vette figyelembe ezeket az ajánlásokat, pedig ígéretet tett rá, és megítélésünk szerint helyük lett volna a törvénytervezetben”

– tette hozzá a PSZ elnöke.

A szakszervezet „felháborítónak” tartja, hogy az azonnali hatállyal elbocsátott tanárok akkor sem helyezhetők vissza és akkor sem kaphatják meg a jogos jubileumi vagy köznevelési foglalkoztatotti jutalmukat, ha az elküldésük a bíróság megítélése szerint is jogszerűtlen volt. Totyik Tamás szerint ugyanakkor vannak pozitív pontjai is a törvénytervezetnek, melyek közül kiemelte, hogy a jövőben már digitálisan kinyomtatható lesz a bizonyítvány, illetve a törzslap a tanulók részére, amit nagy előrelépésnek nevezett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.03. kedd, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

A dél-koreai elnök rendkívüli szükségállapotot és katonai törvénykezést hirdetett, azzal vádolva a fő ellenzéki pártot, hogy szimpatizál Észak-Koreával, és irányítása alatt tartja a parlamentet. A váratlan döntés hátterében az áll, hogy az elnök pártja és az ellenzéki Demokrata Párt között konfliktus alakult ki egy költségvetési törvényjavaslat miatt. Az ellenzék parlamenti szavazással próbálta megakadályozni a szükségállapot kihirdetését, közben tüntetők és rendőrök összecsaptak, és helikoptereket vezényeltek a parlament épülete fölé. A szükségállapot belpolitikai konfliktusra vezethető vissza, az ellenzék vezetője arra figyelmeztetett, hogy a katonaság akár képviselők letartóztatására is készülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×