Infostart.hu
eur:
386.46
usd:
333.06
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2021. március 17-én. A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés, amelyet a rendes ülésnapot követően tartottak, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A kormány sem képviseltette magát a tanácskozáson, amelyen az ellenzéki frakciók a koronavírus-járvány kormányzati kezeléséről vitáztak volna.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Pegasus-ügy: kommentár nélkül maradt Kósa Lajos bejelentése – kormányoldalról

A kormány egyelőre nem kommentálja, hogy egy fideszes politikus nyilatkozata szerint a Belügyminisztérium vásárolta meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftvert.

A jobbikos Szilágyi György szerint a fideszes Kósa Lajos valószínűleg törvényt sértett, amikor elárulta, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftvert a Belügyminisztérium vásárolta meg.

„Pintér Sándor elment a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, ott valószínűleg válaszokat adott bizonyos kérdésekre, csak gyorsan 30 évre titkosították ezeket a válaszokat, és 2050-ig senki nem ismerheti meg, hogy mi történt a Pegasus nevű szoftver felhasználásával – fogalmazott az ellenzéki képviselő az Országgyűlésben. – Ennyit tudott eddig az ország, amíg nem jött az ütős nyilatkozatairól híres Kósa Lajos, és

elmondta, a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert.”

Szilágyi György hozzátette, véleménye szerint, ha a belügyminiszter azt mondja, hogy államtitoksértést követ el, aki erről bármit nyilatkozik, akkor Kósa Lajos minden valószínűség szerint minősített adattal való visszaélést követett el, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható a Btk. 256. paragrafus (1) bekezdése szerint.

A nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytatnak illegális megfigyelést, szögezte le a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly Kósa Lajos nyilatkozatára azonban nem tért ki válaszában.

„Magyarország demokratikus jogállam, ahol az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működését sarkalatos törvény szabályozza – emlékeztetett a kormánypárti politikus. – A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szervek tevékenységét rendszeresen kormányzat és kormányzattól független intézmények is ellenőrzik 2010 május 29. óta. Kontrát Károly reagálásában azt is kiemelte, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

A Pegasus ügyet az MSZP-s Mesterházy Attila is előhozta az Országgyűlésben. Ő azt szerette volna megtudni, hogy a külügyminisztériumnak volt-e köze a szoftver beszerzéséhez, de Vargha Tamás polgári hírszerzésért felelős államtitkártól ő is csak azt a választ kapta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytatnak illegális megfigyelést.

Kósa Lajos egyébként nem tudott reagálni a személyét érintő kijelentésekre, mert kórházban ápolják koronavírus-fertőzéssel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×