Szeptember elseje óta már nem az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik a magyar felsőoktatás irányítása. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus végén azt mondta: a területért továbbra is Bódis József fele.
"Úgy gondoljuk, hogy miután a hatékony kutatás és innováció irányításának a feltételeit az ITM-nél biztosítottuk, ezért jó, hogyha minél közvetlenebb a kapcsolat a felsőoktatás területe és az innováció-kutatásfejlesztés területe között – fejtette ki a tárcavezető. – A személyi változatlanság fennmaradt, tehát Palkovics miniszter úr is Bódis államtitkár urat bizalmáról biztosította, ezért ő fogja továbbra is ezt a területet vezetni."
A diákhitellel kapcsolatban több változást is bejelentettek. Júniusban rekord alacsony,
1,99 százalékra csökkentették a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamatát. Október elsejétől pedig bevezetik a Nyelvtanulási Diákhitelt
– mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója.
"500 ezer forintig lehet igénybe venni, 1,99 százalékkal kamatozik, mint a Diákhitel 1, de, hogyha egy sikeres nyelvvizsgát letesz a hitelfelvevő diák, akkor 0 százalékos kamatozásúvá, tehát kamatmentessé válik ez a kölcsön is – ismertette. – És 5 éven belül kell visszafizetni. Tulajdonképpen ez is egy szabad felhasználású hitel, mert a Diákhitel Központ nem ellenőrzi azt, hogy milyen nyelvtanfolyamra, milyen nyelvtanárhoz járva, akár külföldi nyelvtanulási lehetőséget igénybe véve használja fel a diák."
Idén az egy főre megállapított felsőoktatási normatíva összege 128 520 forintra nőtt, 2020-tól pedig 40 százalékkal, 166 600 forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy
jövőre a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak is nőnek,
ezeket ugyanis a hallgatói normatíva összege alapján állapítják meg.
Ez az első tanév, amit a Budapesti Corvinus Egyetem nem állami, hanem alapítványi fenntartásban kezdett meg. Az intézménybe 2020-tól is a hagyományos felvételi eljárásban lehet jelentkezni, de már csak önköltséges helyre. Ezzel párhuzamos pedig egy ösztöndíjprogramot is létrehoznak – mondta korábban az inforádió Aréna című műsorában Pavlik Lívia az egyetem kancellárja.
"Központi felvételi eljárás keretében lesz elérhető a Corvinus-ösztöndíjprogram. Minden képzésünknél meg fog jelenni támogatott, meg önköltséges fizetési forma, csak a támogatott képzési forma mögött nem az állami ösztöndíj fog meghúzódni, hanem az alapítvány által biztosított Corvinus-ösztöndíj" – magyarázta.
Az új tanévre elkészült a Corvinus Egyetem székesfehérvári campusa, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is új épületegyüttest kapott. Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia keretében pedig mintegy 125 beruházás zajlik, 16 pedig már lezárult.
Nem pontosan értik?
Az új tanévtől ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felsőoktatásba, egy középfokú nyelvvizsgával és egy emelt szintű érettségivel kell rendelkeznie. Ennek megfelelően módosulnak a plusz pont szerzési lehetőségek is. A Nemzeti Pedagógus Kar honlapján gyűjtötte össze a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és válaszokat, de a kar elnöke azt tapasztalta, hogy a diákok nem pontosan értik az új rendszert.
Egy emelt szintű érettségi és egy B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum szükséges ahhoz, hogy valaki megkezdhesse 2020 szeptemberében a felsőoktatási tanulmányait. Ezt a diákok teljesíthetik
- egyrészt egy idegen nyelvi, emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos teljesítésével, hiszen így teljesül az emelt szint és a B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum,
- másrészt teljesíthetik egy bármely tantárgyból letett emelt szintű érettségivel és egy bármilyen idegen nyelvből szerzett B2-es nyelvtudást igazoló dokumentummal,
és ezt követően jöhetnek a többletpontok – ismertette Horváth Péter, vagyis plusz pontot csak a további emelt szintű érettségi, vagy adott esetben a további nyelvvizsga jelent.
Bonyolíthatja a képet, hogy emelt szintű érettségiért csak abban az esetben jár plusz pont, hogyha abból a két tantárgyból, amelyet ő a felvételihez választ – jó pár helyen ezt előírják kötelezően, máshol több tantárgyból lehet választani kettőt –, abból tesz emelt szintű érettségit, és az egyik legalább 45 százalékos. Ebben az esetben járhat az 50 többletpont, de csak a másodikért.
A Nemzeti Pedagógus Kar azért tett közzé a honlapján a tájékoztató segédanyagot, mert úgy érezték, hogy a diákok nem teljesen voltak tájékozottak, miközben nagyon fontos lenne, hogy értsék, és pontosan értelmezzék a jogszabályt, amely azért számos ellentmondást tartalmaz magában, hangsúlyozta Horváth Péter, ezért minden diáknak, pedagógusnak és a szülőknek is azt tanácsolják, tájékozódjon, mert akár taktikai jellegű megfontolások is képbe kerülhetnek a következő évi jelentkezéseknél.
