Infostart.hu
eur:
387.63
usd:
330.66
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja, a felsőoktatási intézmény versenyképességének és működési hatékonyságának növelését támogató új intézményi modell kidolgozásával és megvalósításával foglalkozó miniszteri biztos beszél az egyetem új működési modelljéről tartott sajtótájékoztatón a felsőoktatási intézmény aulájában 2019. február 11-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Új világ köszönt a Corvinusra - ezek a változások

A Budapesti Corvinus Egyetemen változni fog az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók aránya - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény kancellárja. Pavlik Lívia hangsúlyozta, hogy a jövőben kevesebb diák juthat egy-egy oktatóra, és több lesz az idegen nyelvi képzés a Corvinuson.

A Budapesti Corvinus Egyetemen az alapítványi működési rendszerben változás lesz az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók számában - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja.

"Most nagyjából 55 százalékos az állami ösztöndíjasok aránya, ha ekkora lesz az aránya az önköltséges hallgatóknak a jövőben, azt még nem nevezném drasztikus változásnak.

Ennek hátterében nem az állna, hogy a magyar hallgatók lennének abszolút létszámban önköltségesek, hanem hogy olyan képzések jelennének meg akár nemzetközi együttműködésekben is, amelyek alapvetően önköltséges formában tudnának bővülést jelenteni" - fejtette ki.

Az intézmény kancellárja elmondta, hogy

szociális öszöntdíjas hallgatók is lesznek a Corvinuson.

"A fő csapásvonal természetesen az ingyenes képzést biztosító ösztöndíj, teljesítményalapon. Mindenféleképpen szeretnénk támogatni azokat a hallgatókat a kiválóság jegyében, akik erre szociális alapon szorulnak rá. Az alapítvány fog kiírni ilyen ösztöndíjakat a már bent lévő hallgatók számára."

Az egyetem kancellárja hangsúlyozta, hogy

a jövőben kevesebb diák juthat egy-egy oktatóra, és erősítik a kutatói munkát.

"Az egy oktatóra jutó hallgatói létszám nálunk most 24-25, ezt szeretnénk csökkenteni. És nemcsak több oktatóra van szükségünk, hanem az egyetem által nyújtott tudást meg is kell újítanunk, tehát kutatni kell. Ha egy kolléga szeretne elmélyülni abban, amit csinál, azt nagyon nehéz úgy, hogy félpercenként be kell pattannia megtartani egy órát, amire nyilván fel is kell készülnie. Tehát a kutatói állomány növelése is fontos" - tette hozzá.

Pavlik Lívia arról is beszélt, hogy

a jövőben több lesz az idegen nyelvi képzés a Corvinuson,

aminek az egyetem kancellárja szerint évtizedes hagyományai is vannak.

"Ha Magyarországnak a világban elfoglalt helyét szeretnénk erősíteni, akkor nyilván fontos a nyelvi képzés. Mi nem nyelvet oktatunk, hanem a hallgatóknál meglévő stabil nyelvtudásra alapozunk, szakmai nyelvvel kiegészítünk, idegennyelvi képzést nyújtunk."

A Budapesti Corvinus Egyetem az alapítványi fenntartói rendszerben is közhasznú intézmény lesz - mondta Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja.

"Magán - annyiban, hogy minden olyan egyetemre a nemzeti felsőoktatási törvény használja gyűjtőnévként, hogy magánegyetem, ami nem állami fenntartású. De a hangsúlyt én mindenképpen a közhasznúra tenném. A Corvinus Egyetem fenntartójának, bár egy alapítvány, nagyon komoly sajátossága, hogy kizárólag az állam hozta létre, méghozzá egy új alapítványi forma keretében - ez a vagyonkezelő alapítvány".

Kiemelte, hogy

a Budapesti Corvinus Egyetem új működése egy nemzeti vállalkozás.

"A magyar állam a saját tulajdonában lévő, 25 százalékos Mol- és Richter-részvénypakettjéből helyez el 10-10 százalékot ebbe a vagyonkezelő alapítványba, tehát így családi vállalkozás is, ha Magyarországot egy nagy családnak tekintjük. Az egyik legjelentősebb hazai egyetem jut így olyan lehetőséghez, amivel mindenképpen felelősség úgy élni, hogy ennek az eredményei visszaköszönjenek az oktatásban" - fogalmazott.

A Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja az aktuális felvételi eljárásról is beszélt.

"A Corvinuson mindkét képzési forma elérhető, az állami ösztöndíjas és az önköltséges is. Még semmi újdonságot nem látnak a hallgatóink és a szüleik sem; szeptemberre állami ösztöndíjas képzésre még felvételt hirdetünk. Viszont

2020-tól kezdődően már februártól már nem fog megjelenni a Corvinuson az állami ösztöndíjas képzési forma, viszont meg fog jelenni a Corvinus Ösztöndíj.

Ebből a változásból is nagyon keveset fognak érzékelni, más áll majd a támogatás mögött, mint eddig."

Pavlik Lívia hozzátette: az államilag támogatott képzésekhez hasonlóan

a Corvinus öszöntdíjas rendszerből is ki lehet esni, ha a hallgatók nem teljesítik az elvárt eredményeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×