Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pxhere

Debrecen a legdrágább vidéki egyetemi város

Az egy-másfél szobás garzonok átlagos négyzetméter ára 400-450 ezer forint közötti volt az elmúlt negyedévben, az átlagár 29 millió forintot ért el, miközben a nagyobb egyetemi városokban ugyanekkora lakásokat már 12-15 millióért is lehet vásárolni a Duna House adatai szerint.

A társaság közölte azt is, hogy az egy-másfél szobás garzonok a fővárosban 20-25 millió forint közötti áron érhetőek el.

A tanévkezdés előtt elemzésükben kifejtették, több tényező befolyásolhatja, hogy ingatlant vásárolni vagy bérelni éri meg jobban. Például az is, hogy az egyetem elvégzése után is az adott városban marad-e a fiatal, hiszen hosszútávon jobban megéri saját tulajdonú ingatlanba belevágni, a kezdeti magasabb költségek ellenére is.

A közlemény idézi Benedikt Károly elemzési vezetőt, aki elmondta, vidéken sokkal kisebb a különbség a havi bérleti díj és az átlagos négyzetméterár között, mint a fővárosban, így sokkal kifizetődőbb lehet az ingatlan megvásárlása, amennyiben hosszútávra tervez a fiatal.

Vidéken legmagasabb árakkal a Debrecenben tanulók találkozhatnak, ennél valamelyest mérsékeltebb árakkal lehet kalkulálni Győrben, Kecskeméten, Szombathelyen és Veszprémben, ahol 310-385 ezer forintos átlagos négyzetméterárra lehet vásárláskor számítani. Ezekben a városokban bérléskor 90-130 ezer forint közötti havidíjjal érdemes számolni. A nagyobb hazai egyetemvárosok közül Miskolcon a legkedvezőbbek a lakásvásárlási feltételek, ahol már 200 ezer forintos négyzetméterár körül is lakáshoz lehet jutni, ennek ellenére az albérlet alig olcsóbb, mint a drágább Nyíregyházán vagy Szegeden - közölték.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: a luxusigények felfalják, így veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×