Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Nagy változások jönnek a fővárosi és Pest megyei kórházakban

A következő hetekben eddig sosem tapasztalt mennyiségű és minőségű informatikai, illetve orvostechnikai eszközt adnak majd át a fővárosi és Pest megyei kórházakban.

Sok milliárd forintos orvosi gép-, műszer-, informatikaieszköz-beszerzésekkel, energetikai beruházásokkal és nem utolsósorban a három nagy centrumkórházzal kapcsolatos konkrét építészeti tervek elkészítésével folytatódik a következő hónapokban az eddigi legnagyobb fővárosi szakrendelő- és kórházfejlesztési program.

Bár még nem ért a látványos szakaszába, jó ütemben halad a közép-magyarországi régió egészségügyi intézményrendszerének megújítását célzó Egészséges Budapest program (EBP) – válaszolta a Magyar Idők megkeresésére az EBP miniszteri biztosa.

Cserháti Péter elmondta, hogy a következő hetekben például

eddig sosem tapasztalt mennyiségű és minőségű informatikai, illetve orvostechnikai eszközt adnak majd át a fővárosi és Pest megyei kórházakban. Az előbbi több mint 2600 új munkaállomást jelent,

mert a régió­ban százával kell az elavult, a korszerű kihívásoknak, így a távdiagnosztika igényei­nek, valamint a betegadatok gyors és biztonságos kezelésének sem megfelelő komputereket kiváltani.

A fejlesztési források híján amortizálódott IT-eszközpark átfogó cseréje lehetővé teszi a röntgen-, CT- és MR-képek „utaztatását” a beteg helyett, lerövidítve ezzel az adminisztrációs időt és a várakozást. Tizenhat nagy képalkotó diagnosztikai, illetve terápiás eszközt is telepítenek hamarosan a kórházakba: három MR-t (ezek közül egy a baleseti és idegsebészeti ellátást jelenleg e nélkül működtető Szent János-kórházba kerül), négy CT-t, ugyanennyi, a stroke- és infarktusellátásban az erek gyors vizsgálatára szolgáló úgynevezett DSA-t (angiográf), egy pozitron emissziós tomográfot a Honvédkórház számára, egy lineáris gyorsítót az Uzsoki utcai kórház onkológiájára, és több mammográfiás készüléket, illetve digitális röntgent.

Ezek közül a kisebbeket már a nyáron, a nagyobbakat őszre szeretnék is beüzemelni, ennek eredményeként a főváros diagnosztikai kapacitása már idén közel tíz százalékkal bővül. Ezenfelül még két körben lesznek idén kórházi eszközbeszerzések, összesen 30 milliárdnyi új orvosi gépnek és berendezésnek kell célba érnie az év végére – jelezte Cserháti Péter.

Mint emlékezetes,

tavaly szeptemberben hét, majd decemberben további kilenc fővárosi és Pest megyei szakrendelő fejlesztéséről döntött a kormány, összesen több mint 40 milliárd forint kerettel.

Ezek egy részében már elindultak a beruházások, másutt az év második felére zárulhat le a tervezési folyamat, ott 2019-ben kezdődhet a kivitelezés.

A járóbeteg-szakrendelők közül az állami fenntartású szigetszentmiklósiban és a veresegyháziban több új orvostechnikai eszközt használatba is vettek, és folyamatban vannak további gép-, műszer-közbeszerzések. Hasonló lesz a helyzet hamarosan például a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál, ahol az informatikai fejlesztések keretében közel 120 új számítógépet és nyomtatót adnak át.

Másutt, így Újbudán a tervezett Szent Kristóf Gyermekegészségügyi Központ fejlesztési programjánál viszont az önkormányzat módosította a műszaki-építészeti terveket és a kerületi építési szabályzatot is ahhoz, hogy a meglévő szakrendelő és a felújítandó, az új szolgáltatásoknak helyet adó épület közötti összekötő szárny megépüljön, ott ez lassítja a folyamat indulását. Jelentős fejlemény, hogy elkészült a három nagy tervezett centrumkórházzal kapcsolatos építészeti tervpályázatok anyaga, amelyek kiírása a közeli hetekben várható – közölte a miniszteri biztos.

A Dél-pesti Centrum az Országos Kardiológiai Intézet–Szent István–Szent László-kórház területén, az észak-pesti pedig a Honvédkórház bázisán jön létre, míg a dél- és közép-budai régió lakosai a XI. kerületben, a Dobogó városrészen felépítendő új „szuperkórházhoz” tartoznának.

Cserháti Péter elmondta, hogy

a jogszabályoknak megfelelően a tervpályázati kiírásokat egy honlapon fogják közzétenni, amelyen azok menete nyilvánosan követhető lesz. Az új kórházak megtervezésére az unióból is pályázhat bármely építész tervezőiroda,

de komoly referenciákat kell tudni felmutatni, amelyekre 15-20 magyarországi iroda is biztosan képes, önállóan vagy konzorciumban.

– Azt reméljük, hogy május közepére, végére megjelenhetnek a pályázati kiírások. Ezt követően három hónap van a tervpályázatok benyújtására. Szeretnénk, ha a pályamunkákat október végére elbírálhatnánk, hogy azt követően megindulhasson a végleges kiviteli tervek elkészítése is – mondta Cserháti Péter.

A miniszteri biztos hozzátette: ezzel párhuzamosan a kisebb, úgynevezett társkórházaknál is – esetükben már külön-külön – hamarosan kiírják az uniós szabályok miatt szükséges nyílt tervezési közbeszerzési eljárásokat. Az összes tervezési eljárás fedezetére – a Honvédkórházzal, illetve a Semmelweis Egyetemmel együtt – összesen 23,3 milliárd forint keretet biztosított a kormány.

Végül az EBP-fejlesztésekkel összhangban, uniós energetikai beruházások keretében nyolc fővárosi kórházban indulnak meg az év második felében épületfelújítások, nyílászáró- és födémcserével, napelemek beépítésével.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×