Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.97
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória

Vízállás, nullpont, mélység - mit jelentenek a Duna számai?

Az éjszakai tetőzéskor a Duna vizének átlagos magassága 11,5 méter volt Budapesten - a vízmérce ugyanis nem az abszolút szintet mutatja, az egy referencia érték. Csíki András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízjelző szolgálatának vezetője közölte: 1838-ban a mostaninál is magasabb volt a vízszint.

A Duna 891 centiméteren tetőzött Budapesten. Ez relatív magasságot jelent, amit a Vígadó téren lévő budapesti vízmérce nullpontjától számítanak. Erről a lapvízmércéről bárki leolvashatja a vízállást - közölte az InfoRádióval az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízjelző szolgálatának vezetője. A Vigadó téri vízmércét 1817-ben hozták létre, napi rendszeres észlelés pedig 1876 óta van.

Csíki András kifejtette: a nullpontot a Balti-tenger átlagos magasságához kötik, ami 94,97 méteren van. Ehhez kell hozzáadni a 8,91 métert, amennyin tetőzött a Duna, így abszolút magasságban megkapjuk a tetőző vízállás magasságát.

Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy milyen mélységű a folyó, mert ez attól függ, hogy a meder keresztmetszete milyen. A szakember szerint a tetőzés során 11,5 méter volt az átlagos vízmélység.

Az 1838-as nagy árvíz idején jégdugó keletkezett Csepel-szigetnél és az duzzasztotta vissza a vízállást. Akkor másfél-két méterrel haladhatta meg a mostani tetőző vízállást - emelte ki Csíki András.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 05:32
×
×
×
×