A kormány 2002-től vezette be fokozatosan az idősek 13. havi juttatását, amelyet teljes összegben csak 2006-ban kaptak meg a nyugdíjasok. Először 53. heti juttatásnak hívták, hiszen az első évben csak a teljes havi járandóság negyedét vitte ki a postát az időseknek, majd négy év alatt fokozatosan egy teljes havi nyugdíjat kaptak, igaz, nem sokáig, hiszen jövőre már csak a jogosultaknak egy része kapja meg a kiegészítést.

A 13. havi nyugdíj már bevezetésekor sok vitát váltott ki, a többi mellett azért, mert az összeget valóban egy pluszjuttatásként, és nem a nyugdíjalapba épülve kapták meg az idősek, ami a kormányoldal érvelése szerint azért volt előnyös számukra, mert így nem növelte havi jövedelmüket, így az egyéb szociális ellátásokról nem maradtak le a miatt. Az ellenzék viszont arra mutatott rá, hogy ha a juttatás nem növeli a nyugdíj tömegét, akkor az évenként törvényben garantált emelések nagyságát sem növeli a pluszjuttatás.

A politikában legkisebb felháborodást viszont éppen az váltotta ki, ami most a 13. havi nyugdíj vesztét okozza: a költségvetésben nem volt meg a fedezet rá. A miniszterelnök ezért október végén először azt jelentette be, hogy nem kap jövőre 13. havi nyugdíjat az, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, azaz még nincs 62 éves, de akinek jár, az is legfeljebb 80 ezer forintot kap.

Később a kormányszóvivő beszélt arról, hogy a megszorító intézkedés nem feltétlenül csak a jövő évre szól, a juttatást akkor állítják vissza, ha arra meglesz a fedezet.

Az InfoRádió által megkérdezett nyugdíjszakértő szerint politikailag védhetők a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos megszorító intézkedések, hiszen azok elsősorban a magasabb járandósággal rendelkező nyugdíjasokat sújtják.

Németh György az InfoRádiónak elmondta, 1999-ben a Fidesznek is volt hasonló korlátozó intézkedése, ami hozzájárulhatott a következő választások elvesztéséhez.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az akkori döntést az Alkotmánybíróság éppen hogy átengedte, de nem biztos, hogy ezt a mostani megszorítás kapcsán is így fogja tenni.Háromszázezer nyugdíjas nem kap 13. havi nyugdíjat

Jövőre 300 ezer nyugdíjas nem kap 13. havi juttatást, további közel egymilliónak pedig csökken a pluszjárandósága - egyebek mellett ez derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataiból. Az InfoRádiónak küldött tájékoztatás szerint a megszorításokkal - amelyekről kedden szavaz a parlament - 30 milliárd forintot spórol az állam jövőre.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint idén körülbelül 2 millió 700 ezren részesültek tizenharmadik havi nyugdíjban, ebből jövőre 300 ezren még mindig 62 év alatt lesznek, így ok nem kaphatnak pluszjárandóságot. A fennmaradó 2 millió 400 ezerből másfélmillió nyugdíjas 80 ezer forintnál kevesebb pénzből gazdálkodik havonta, így őket értelemszerűen nem érinti, hogy a 13. havi nyugdíj összege maximum 80 ezer forint lesz.

Az InfoRádiónak küldött válaszokból kitűnik, valamivel kevesebb, mint egymillió embernek csökkenti 80 ezer forintra a tizenharmadik havi nyugdíját a kormány. Az összesen tehát körülbelül 1 millió 300 ezer embert érintő változtatással a kormány 30 milliárd forintot spórol: 2007-ben az állam 194 milliárd forintot fordított a tizenharmadik havi nyugdíjra, jövőre viszont a tervek szerint már csak 165 milliárdot fog.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felhívja a figyelmet, hogy csak a 62 év alattiak öregségi jellegű pluszjuttatása szűnik meg jövőre, a korhatár alatti rokkantak és az özvegyek ugyanúgy kapnak tizenharmadik havi nyugdíjat, mint eddig, csak ennek az összege mindentől függetlenül is maximum 80 ezer forint lehet.