eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Elhunyt Gyurkovics Tibor - a nap legfontosabb hírei

Hajnalban elhunyt Gyurkovics Tibor Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írók Egyesületének elnöke. Független vizsgálatot kért a dunaszerdahelyi rendőri beavatkozásról a szlovák kormányfőtől a magyar miniszterelnök; a szlovák közjogi méltóságok szerint Magyarország az oka a két ország közötti feszült viszonynak. Várhatóan folytatódik az Air France pilótáinak pénteken kezdődött sztrájkja. A nap legfontosabb hírei november 16-án.

Életének 77. évében elhunyt Gyurkovics Tibor Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, színházi dramaturg, a Magyar Írók Egyesületének elnöke. Gyurkovics Tibor 1931-ben született Budapesten, 1955-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett pszichológusi oklevelet. 1956-ban a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és tanári állását is elveszítette. Első verseskönyve 1961-ben jelent meg. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, színműveket és publicisztikát is írt. Munkásságát a többi között József Attila- és Kossuth-díjjal, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Gyurkovics Tibort az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.

Független vizsgálatot kért a dunaszerdahelyi rendőri beavatkozásról a szlovák kormányfőtől a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a Robert Ficónak írt levelében a bizonyítékok bemutatását, a rendőri fellépés jogosságának indoklását, és a jogszabályi háttér áttekintését is szorgalmazta. A miniszterelnök hangsúlyozta: a szlovák kormány válaszát a kabinet nyilvánosságra hozza. Gyurcsány Ferenc hozzátette: azt kérte a Szlovák Nemzeti Tanácstól, hogy fontolja meg egy nemzeti és kisebbségi parlamenti biztos megválasztását, és függessze fel, majd vonja vissza a magyar nemzeti jelképek használatát korlátozó rendelkezést. A kormányfő szólt arról is: felkérte Draskovics Tibor igazságügyi minisztert, hogy a parlament alkotmányügyi bizottságával együttműködve tegyen javaslatot a kormánynak arra: milyen módon lehet megakadályozni, hogy a hazai radikális, szélsőséges mozgalmak rombolják Magyarország tekintélyét.

A szlovák közjogi méltóságok szerint Magyarország az oka a két ország közötti feszült viszonynak. Ivan Gasparovic köztársasági elnök, Robert Fico miniszterelnök és Pavol Paska házelnök a pozsonyi közszolgálati televízió vitaműsorában a szombati révkomáromi magyar-szlovák kormányfői találkozóról beszélt. Robert Fico miniszterelnök azt mondta: a Szlovákiában élő magyar kisebbség - európai viszonylatban - átlagon felüli jogokkal rendelkezik. Hangsúlyozta: Pozsony semmiféle okot nem adott arra, hogy a két ország viszonya megromoljon. Robert Fico elismerte, hogy nem mindig ért egyet a kormányban résztvevő Szlovák Nemzeti Párt elnökének kijelentéseivel, azt mondta, ezért beszélni fog Ján Slotával. A televíziós vitaműsorban mindhárom közjogi méltóság megismételte álláspontját, amely szerint a dunaszedahelyi focimeccsen a rendőrség beavatkozása indokolt és jogszerű volt.Várhatóan hétfőn is folytatódik az Air France pilótáinak pénteken kezdődött sztrájkja. A nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozó dolgozók munkabeszüntetése miatt a hétvégén a tengerentúli járatok 30-35 százalékát, az Európába és a belföldre közlekedőknek pedig a felét törölte a légitársaság. Az Air France ügyvezető igazgatója szerint az érdekképviseletek tervei szerint hétfő estig tartó akció eddig 100 millió eurós kárt okozott a légitársaságnak. A sztrájk több magyarországi járatot is érint; a Budapest Airport arra kérte az utasokat, hogy indulás előtt tájékozódjanak a www.bud.hu oldalon.

Olaszországban is tovább sztrájkolnak az Alitalia dolgozói. A repülőtereken komoly fennakadásokat okoz a munkabeszüntetés. A dolgozók a jövőbeli tulajdonos munkaszerződési feltételei ellen tiltakoznak. A CAI befektetési csoport a múlt hónapban tett kötelező ajánlatot az Alitalia bizonyos részeinek megvásárlására, illetve az adósságok átvállalására; az ajánlat november végéig érvényes.

Londoni elemzők szerint a recesszió és az egyre alacsonyabb infláció miatt jövőre 1 százalékig csökkenti alapkamatát az Európai Központi Bank. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport az euróövezetben az utolsó negyedévre 2, a jövő év első 3 hónapjában pedig 1 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál.

Megállapodtak az Izlandnak nyújtandó hitelről a Nemzetközi Valutaalap tagországai. Az IMF igazgatótanácsa szerdán dönt a program részleteiről. Izland 2 milliárd dolláros támogatásért folyamodott a nemzetközi pénzügyi szervezethez.

Olaszországban 80 milliárd euró összértékű, több évre szóló gazdaságélénkítő tervet készít a kormány. Ezt az olasz gazdasági miniszter jelentette be a G20 csoport washingtoni ülése után. Giulio Tremonti azt mondta: a program részleteit a következő napokban hozzák nyilvánosságra.

A bagdadi kormány elfogadta az iraki-amerikai biztonsági megállapodást, amely alapján az amerikai csapatok 2011 végéig Irakban maradhatnak. A dokumentumot az ülésen részt vevő mind a 27 miniszter jóváhagyta. A 31 pontból álló megállapodást még a parlamentnek is el kell fogadnia. Az amerikai erők ENSZ-mandátum alapján állomásoznak Irakban, de annak hatálya december végén megszűnik.

Az Egyesült Államokban lemondott illinois-i szenátori tisztségéről Barack Obama megválasztott amerikai elnök. A politikus a sajtóban közölt nyílt levelében azt írta: most befejezett egy utat és újat kezdett. Barack Obama pályáját a példaképének tekintett Abraham Lincolnéhoz hasonlította, aki szintén Illinois állam törvényhozásából került a washingtoni Fehér Házba.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×