Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Miből lehet finanszírozni az adócsökkentési terveket?

A kormány mindenképpen adót szeretne csökkenteni jövőre, azonban úgy tűnik, hogy a korábban hangoztatott mozgástér beszűkült vagy talán meg is szűnt. Elképzelhető, hogy a terhek mérséklése csak újabb áldozatok árán lenne lehetséges.

"Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is marad. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt, vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal. Ez nagy dolog, ez ennek az elmúlt másfél évnek az eredménye!" Ezt mondta a miniszterelnök idén február 18-ai országértékelő beszédében.

Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalást követően szinte időről időre más nyilatkozatok láttak napvilágot az adócsökkentést illetően.

Leghangsúlyosabban a március 9-ei népszavazásra hivatkozva szűkítették a mozgásteret. Sőt, a Népszabadság csütörtöki száma már arról írt, hogy az egyes minisztériumoknak átlagosan 5 százalékos megszorításokkal kell számolniuk. A lap azt írja, hogy a pénzügyi tárca szerint a tervezett adócsökkentéshez mindenképpen tovább kell spórrolni a minisztériumi költségvetésen - többletpénz ugyanis nincs a büdzsében.

Gyurcsány Ferenc még a szocialisták június 27-ei dobogókői tanácskozásán is arról beszélt, hogy lesz pénz adócsökkentésre.

Mint mondta: a következő év költségvetési tervezésének folyamán lehetséges az állam működési költségeiből érdemben szabad szemmel látható mértékben adócsökkentés céljára takarékosan tervezni. A pénzügyminiszter számításai szerint a gazdaság fehéredésében folytatódik a tavalyi tendencia. 2007-ben 80-100 milliárd forint pótlólagos bevétel származik ebből. Ezt csillapodó üteműnek látjuk, de magas lesz jövőre is. Ami kifehéredik, azt adjuk vissza adócsökkentésben - mondta júniusban a kormányfő.

Ezzel szemben a magasabb inflációból és a gazdaság kifehérítéséből származó többletbevételeket a Pénzügyminisztérium szerint elviszik a nagyobb kamatok miatt fizetendő összegek, valamint az MSZP legfőbb szavazóbázisának tekinthető nyugdíjasok járandóságának kiegészítése.

Szintén a Népszabadság írt arról, hogy múlt pénteken rövid, mindössze egyórás zártkörű tanácskozáson egyeztettek adó- és járulék ügyekben Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, néhány miniszter és az MSZP-frakció vezetői.

A lap korábban arról is beszámolt, hogy felvetődött a differenciált áfa-emelés lehetősége az adó- és járulékcsökkentéshez szükséges források bővítéséért. A pénteki találkozón ismét szóba került az áfa-ügy, az egyik felvetés szerint az élelmiszerek áfáját 15-17 százalékra lehetne csökkenteni, a többi kulcsot pedig differenciáltan 22-25 százalékra lehetne emelni. Mindezek természetesen továbbra is csak ötletek, a részleteket augusztus végéig kell kidolgozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×