Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozójának végén, 2022. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov

Vlagyimir Putyin a hazaárulókkal szemben nem ismer bocsánatot

Vlagyimir Putyin nem bocsátja meg Jevgenyij Prigozsinnak a zendülést – mert a történteket árulásnak tartja. Az orosz elnök korábbi megnyilvánulásai az „árulók sorsáról” szintén arra utalnak, hogy nem hagyja annyiban a dolgot.

Bár nem volt pártfogóját, Vlagyimir Putyin elnök hatalmát akarta megdöntetni hétvégi, bizarr, 24 órás zendülésével, Jevgenyij Prigozsin napjai meg vannak számlálva – így véli néhány kommentátor, aki Putyin személyiségére alapozza véleményét.

A „minipuccs” után Jill Dougherty egykori moszkvai CNN-tudósító megjegyzése kezdett el körözni a nyugati, de az orosz nyelvű médiában is: „Vlagyimir Putyin nem bocsát meg az árulóknak. Még akkor sem, ha azt mondja: Prigozsin, menj Fehéroroszországba! Az ő számára Prigozsin akkor is áruló marad.” Dougherty szerint valószínű, hogy a szombat este a nyilvánosság elől eltűnt Prigozsint megölik Fehéroroszországban. Ez a dilemma Moszkvának, mert Prigozsin fenyegetést jelent, amíg van támogatottsága, bárhol legyen is.

Hasonlóképp vélekedett Pavel Latuskin, ellenzéki vezető, az Egyesített Fehérorosz Átmeneti Kabinet helyettes vezetője. Ő az Oroszországból kiszorult, ellenzéki és az interneten sugárzó Dozsdgy TV-nek azt mondta: „Putyin soha nem bocsátja meg Prigozsinnak, hogy mit tett Oroszországban. Azt, hogy Fehéroroszországban tartózkodik és Putyin garanciákat adott, szerintem ezeket el lehet felejteni. Lukasenkának kellemetlen lehet, ha bekövetkezik az, hogy miközben ő volt a közvetítő, béketeremtő, Prigozsint Fehéroroszország területén likvidálják."

Putyin: egy dolgot nem tudok, megbocsátani

Beszédesek Putyin korábbi megjegyzései: az orosz elnök több nyilatkozatában is szólt a hazaárulásról, és szavaiból sugárzott, hogy ez számára nem egyszerű jogi, hanem erkölcsi kategória. Néhány nyilatkozatában arra utalt ugyan, hogy csakis jogi szankciókat szabad alkalmazni az árulók ellen.

Például 2019 júniusában, amikor a Financial Times brit lapnak beszélt arról, hogy „az árulás a legnagyobb bűntett a földön és feltétlenül büntetni kell, de nem azt mondom, hogy feltétlenül úgy, ahogy Salisburyben történt, egyáltalán nem” – amikor a briteknek egy fogolycsere során átadott és brit állampolgárságot kapott Szergej Szkripal volt katonai hírszerzőtiszt és lánya megmérgezéséről kérdezték.

Az orosz médiában viszont korábban, 2018-ban némileg szabadabban fogalmazott: "Szkripal csak egy kém, a haza árulója, érti? Van olyan kifejezés, hogy hazaáruló. Ő is egy közülük. Képzeljék el, hogy van egy ember, aki elárulja a hazáját. Hogyan bánnának vele, vagy bárkivel, aki itt ül, bármely ország képviselőjével? Ő csak egy szemétláda, ennyi."

Egy szintén 2018-as dokumentumfilmben pedig közölte, soha nem tudja megbocsátani az árulást.

Mit csinálhat Prigozsin Fehéroroszországban?

Latuskin ellenzéki vezető arról is beszélt, hogy miért avatkozott be a történtekbe a Putyinnal szövetséges Aljakszandr Lukasenka. Szerinte a fehérorosz elnök is elsüllyedt volna „ebben a csónakban Putyinnal együtt, mivel az ukrán oldalon harcoló fehérorosz önkéntesek elég egyértelmű jelzést adtak”, hogy még most kellene fellépni a Lukasenka-rendszer megdöntésére. Szvjatlana Cihanouszkaja emigrációban élő fehérorosz ellenzéki vezér pedig felvetette, hogy ukrán katonai segítséget kérhet.

„De nézzük azt is, mit tehet Prigozsin Fehéroroszországban? Például őrizheti az orosz atomfegyvereket... Azért ezt humorral mondom, remélem, hogy ilyen nem lesz” – válaszolta a műsorvezető felvetésére: hogyan lehet egy ilyen emberben megbízni. „Emellett Prigozsin folytathatja a Wagner felépítését, de nézzük meg, hajlandó lesz-e ilyen „garanciák” mellett egyedül átköltözni Fehéroroszországba? Ha a zsoldosaival jön, az rossz hír a fehérorosz népnek, mert sok közöttük a bűnöző, aki masszív mennyiségű bűncselekményt hajtott végre az ukrán nép ellen.”

Latuskin kifejtette még, hogy a Wagner bővítését fehérorosz területen orosz állampolgárokkal folytathatja Prigozsin, de magához csábíthatja, „elnézést a kifejezésért, az én befagyott agyú honfitársaimat”, akik hajlandók Ukrajnában harcolni. „Ez további kockázat Ukrajnának, hogy fehérorosz területről történhet egy behatolás. De Prigozsin tranzitországnak is használhatja Fehéroroszországot, hogy továbbmenjen Afrikába, ahol üzleti érdekeltségei vannak.”

Bármi történjen, Prigozsin az ajándék helyett egy időzített aknát kap, és ez feltétlenül felrobban, ha Prigozsin fehérorosz területen lesz – zárta szavait a fehérorosz politikus.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×