eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozójának végén, 2022. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov

Vlagyimir Putyin a hazaárulókkal szemben nem ismer bocsánatot

Vlagyimir Putyin nem bocsátja meg Jevgenyij Prigozsinnak a zendülést – mert a történteket árulásnak tartja. Az orosz elnök korábbi megnyilvánulásai az „árulók sorsáról” szintén arra utalnak, hogy nem hagyja annyiban a dolgot.

Bár nem volt pártfogóját, Vlagyimir Putyin elnök hatalmát akarta megdöntetni hétvégi, bizarr, 24 órás zendülésével, Jevgenyij Prigozsin napjai meg vannak számlálva – így véli néhány kommentátor, aki Putyin személyiségére alapozza véleményét.

A „minipuccs” után Jill Dougherty egykori moszkvai CNN-tudósító megjegyzése kezdett el körözni a nyugati, de az orosz nyelvű médiában is: „Vlagyimir Putyin nem bocsát meg az árulóknak. Még akkor sem, ha azt mondja: Prigozsin, menj Fehéroroszországba! Az ő számára Prigozsin akkor is áruló marad.” Dougherty szerint valószínű, hogy a szombat este a nyilvánosság elől eltűnt Prigozsint megölik Fehéroroszországban. Ez a dilemma Moszkvának, mert Prigozsin fenyegetést jelent, amíg van támogatottsága, bárhol legyen is.

Hasonlóképp vélekedett Pavel Latuskin, ellenzéki vezető, az Egyesített Fehérorosz Átmeneti Kabinet helyettes vezetője. Ő az Oroszországból kiszorult, ellenzéki és az interneten sugárzó Dozsdgy TV-nek azt mondta: „Putyin soha nem bocsátja meg Prigozsinnak, hogy mit tett Oroszországban. Azt, hogy Fehéroroszországban tartózkodik és Putyin garanciákat adott, szerintem ezeket el lehet felejteni. Lukasenkának kellemetlen lehet, ha bekövetkezik az, hogy miközben ő volt a közvetítő, béketeremtő, Prigozsint Fehéroroszország területén likvidálják."

Putyin: egy dolgot nem tudok, megbocsátani

Beszédesek Putyin korábbi megjegyzései: az orosz elnök több nyilatkozatában is szólt a hazaárulásról, és szavaiból sugárzott, hogy ez számára nem egyszerű jogi, hanem erkölcsi kategória. Néhány nyilatkozatában arra utalt ugyan, hogy csakis jogi szankciókat szabad alkalmazni az árulók ellen.

Például 2019 júniusában, amikor a Financial Times brit lapnak beszélt arról, hogy „az árulás a legnagyobb bűntett a földön és feltétlenül büntetni kell, de nem azt mondom, hogy feltétlenül úgy, ahogy Salisburyben történt, egyáltalán nem” – amikor a briteknek egy fogolycsere során átadott és brit állampolgárságot kapott Szergej Szkripal volt katonai hírszerzőtiszt és lánya megmérgezéséről kérdezték.

Az orosz médiában viszont korábban, 2018-ban némileg szabadabban fogalmazott: "Szkripal csak egy kém, a haza árulója, érti? Van olyan kifejezés, hogy hazaáruló. Ő is egy közülük. Képzeljék el, hogy van egy ember, aki elárulja a hazáját. Hogyan bánnának vele, vagy bárkivel, aki itt ül, bármely ország képviselőjével? Ő csak egy szemétláda, ennyi."

Egy szintén 2018-as dokumentumfilmben pedig közölte, soha nem tudja megbocsátani az árulást.

Mit csinálhat Prigozsin Fehéroroszországban?

Latuskin ellenzéki vezető arról is beszélt, hogy miért avatkozott be a történtekbe a Putyinnal szövetséges Aljakszandr Lukasenka. Szerinte a fehérorosz elnök is elsüllyedt volna „ebben a csónakban Putyinnal együtt, mivel az ukrán oldalon harcoló fehérorosz önkéntesek elég egyértelmű jelzést adtak”, hogy még most kellene fellépni a Lukasenka-rendszer megdöntésére. Szvjatlana Cihanouszkaja emigrációban élő fehérorosz ellenzéki vezér pedig felvetette, hogy ukrán katonai segítséget kérhet.

„De nézzük azt is, mit tehet Prigozsin Fehéroroszországban? Például őrizheti az orosz atomfegyvereket... Azért ezt humorral mondom, remélem, hogy ilyen nem lesz” – válaszolta a műsorvezető felvetésére: hogyan lehet egy ilyen emberben megbízni. „Emellett Prigozsin folytathatja a Wagner felépítését, de nézzük meg, hajlandó lesz-e ilyen „garanciák” mellett egyedül átköltözni Fehéroroszországba? Ha a zsoldosaival jön, az rossz hír a fehérorosz népnek, mert sok közöttük a bűnöző, aki masszív mennyiségű bűncselekményt hajtott végre az ukrán nép ellen.”

Latuskin kifejtette még, hogy a Wagner bővítését fehérorosz területen orosz állampolgárokkal folytathatja Prigozsin, de magához csábíthatja, „elnézést a kifejezésért, az én befagyott agyú honfitársaimat”, akik hajlandók Ukrajnában harcolni. „Ez további kockázat Ukrajnának, hogy fehérorosz területről történhet egy behatolás. De Prigozsin tranzitországnak is használhatja Fehéroroszországot, hogy továbbmenjen Afrikába, ahol üzleti érdekeltségei vannak.”

Bármi történjen, Prigozsin az ajándék helyett egy időzített aknát kap, és ez feltétlenül felrobban, ha Prigozsin fehérorosz területen lesz – zárta szavait a fehérorosz politikus.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×