Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Facebook/Eduard Heger

Úgy tudni csak megsérült, de nem semmisült meg az ukránok egyik Patriot rendszere

Amerikai illetékesek elismerték, hogy „megsérült”, de nem semmisült meg a Washington által adományozott egyik Patriot rakétarendszer a Kijev elleni legutóbbi orosz támadásban.

A hét eleji, Kijev elleni masszív légitámadás után Ukrajna és Oroszország egyfajta „kinek jobbak a rakétái” összeméregető versenyt folytat. A Kreml-párti orosz média diadalittas szalagcímekkel tudósított az állítólagos ritka katonai sikerről:

„Az amerikai Patriot-rendszer nem tudta megvédeni magát Kijevben” – írta a Regnum. „Kijev azt kockáztatja, hogy Patriotok nélkül maradhat” – mondta egy szakértő a RIA hírügynökségnek... és „Hogyan vesztette el a párbajt a Kinzsallal szemben az amerikai légvédelem?” – tette fel a kérdést a vz.ru.

Az orosz olvasók ezek után azt hihették, hogy sikerült kiiktatni az Egyesült Államok által Kijevnek ajándékozott egyik, több, mint egymilliárd dolláros top rakétarendszert. Viszont, ahogy lenni szokott, a háború ködében az információs is fegyver. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes azt mondta a hírügynökségeknek, hogy

a Patriot csak megsérült és már tárgyalnak az ukránokkal arról, hogyan lehetne az országon belül kijavítani.

John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő óvatosabb volt: első reakciójában azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy megsérült volna egy Ukrajnának adott Patriot-rendszer. A név nélkül nyilatkozó illetékes is hozzátette: a következő napokban jobban látják majd, hogy mi is történt valójában és „az információ változhat”.

Kijevben viszont próbálták megnyugtatni a lakosságot. „Az ukránoknak nem kell aggódni a légvédelem miatt” – mondta az ukrán légierő szóvivője. Jurij Ihnat ezredes arról beszélt, hogy Patriot-egysége egy radarból és nyolc kilövőegységből állt, amelyet az eszköz védelme érdekében más és más helyekre telepítettek. Ihnat közölte: nem szabad hinni az orosz katonai vezetés állításának, miszerint a hiperszonikus Kinzsal rakétákkal megsemmisítették a Patriotot vagy más haditechnikát.

„Ha tényleg annyi repülőgépünk lenne, amennyit az ellenség állítólag megsemmisített, akkor már rég győztünk volna”- mondta.

Az ukránok emellett arra próbálták helyezni a hangsúlyt, hogy sikeresen hatástalanították a csúcstechnológiaként beharangozott orosz Kinzsalokat és mind a hat, Kijevre kilőtt hiperszonikus rakétát lelőtték, továbbá kilenc Kalibr cirkálórakétát és három Iszkander rakétát is megsemmisítettek.

Amire jött Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter válasza: „nem is lőttünk ki annyi Kinzsalt... állandóan összekeverik a rakétákat, ezért sem találják el őket” – állította. Ami azonban mindkét fél állításaiból igaznak tűnik az az, hogy az oroszoknak információjuk volt az egyik ukrán Patriot-egység helyzetéről és meg is támadták azt.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×