A "State of Global Water Resources 2024" című jelentés szerint a tavalyi év volt a legmelegebb a megfigyelések kezdete óta: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A dokumentum kiemeli, hogy az év első hónapjait az erős El Nino-jelenség határozta meg, amely súlyos aszályokat okozott Dél-Amerikában és Dél-Afrikában, különösképp az Amazonas-medencében, ahol a szárazság nyár közepére érte el a csúcsot.

A jelentés szerint

a folyók vízhozama a világ vízgyűjtőinek mintegy 60 százalékában eltért a megszokottól.

A Gangesz és az Indus vízhozama meghaladta a szokásos szintet, míg az Amazonas, a Paraná és a Sao Francisco vízhozama történelmi mélypontra süllyedt. Afrikában a Niger és a Volta kilépett a medréből, a kontinens déli medencéi viszont vízhiánnyal küzdöttek.

A tározók és a tavak vízállása is szélsőségesen alakult: a La Plata-medencében tartósan alacsony értékeket mértek, a Viktória- és a Csád-tó vízállása kiugróan megemelkedett, a Kariba-tóé viszont drámaian visszaesett. Júliusban a vizsgált tavak többsége a megszokottnál jóval magasabb felszíni hőmérsékletet mutatott.

A mérések szerint a vizsgált helyeken a talajvízszint az esetek 37 százalékában volt a megszokottnál magasabb, főként Európában, Indiában és az amerikai Florida államban; míg Dél-Európában és Ausztráliában tovább csökkent, sok esetben a túlzott vízhasználat miatt.

A gleccserek sorozatban harmadik éve veszítenek tömegükből: 2024-ben mintegy 450 milliárd tonna jég olvadt el, ami 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet.

A legnagyobb veszteség Skandináviát és Szibériát érintette, Kolumbiában pedig a gleccserek egyetlen év alatt területük 5 százalékát vesztették el.

Az árvizek, a hosszan tartó aszályok és az özönvízszerű esőzések emberek millióit érintették közvetlenül. Afrikában a szokottnál sokkal több csapadék több mint 2500 ember halálát okozta, és négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.

Európában a 2013-as árvizek óta a legkiterjedtebb áradásokat jegyezték fel:

a folyók mintegy harmadánál árvíz alakult ki, több országban komoly károkat és kitelepítéseket okozva. Ázsiában és a Csendes-óceán térségében a rekordmennyiségű csapadék és ciklonok több mint ezer ember életét követelték. Brazíliában egyszerre jelentkezett áradás és aszály: az ország déli részén 183 halálos áldozatot követeltek az árvizek, miközben az Amazonas vidékét továbbra is súlyos szárazság sújtotta.