Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 8-án jelentette be, hogy eljött az El Niño időszaka. A jelenség a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében évmilliók óta jelentkező éghajlati esemény – mondta az InfoRádiónak a Klímapolitikai Intézet kutatója.
Az El Niño-években a hideg víz áramlása gyengül vagy teljesen el is tűnik, mivel a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz olyan meleg lesz, mint a Csendes-óceán nyugati részén. Van, hogy a keleti medencében a víz hidegebb, ekkor ekkor nagy mennyiségű hideg víz tör fel a mélyből, amit La Niña jelenségnek neveznek. Ha a melegvíz kiegyenlítődik, akkor pedig El Niño jelenségről – magyarázta a szakértő. A kettő között van egy normál, vagy semleges, ha úgy tetszik átmeneti időszak.
Kovács Erik elmondta, hogy La Niña jelenség az elmúlt három évre volt jellemző, március elején szűnt meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az El Niño nem az egész világ, hanem elsősorban Dél-Amerika, Afrika, Óceánia és Ausztrália időjárás befolyásolja átmenetileg. A legfrissebb modellfutások alapján egyébként
nem extrém, csak egy közepesen erős El Niñóra kell számítani,
ami várhatóan 2024 közepéig tart.
„De ezek csak előrejelzések, és végül másként fog alakulni” – jegyezte meg.
A Klímapolitikai Intézet kutatója arról is beszélt, hogy a globális felmelegedés, tágabb értelemben az éghajlatváltozás is hatással van az El Niñóra, illetve a La Niñara. Előbbi éveiben jellemzően a globális felmelegedés kissé megszökken, köszönhetően annak, hogy a Föld vízkészletének egyharmadát adó Csendes-óceán középső és keleti medencéje az átlagnál melegebb. Mindez elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában, valamint a Dekkán-félszigeten és Észak-Amerikában okoz az átlagosnál jóval melegebb időjárást.
Bármilyen furcsa, az El Niño Európa időjárására azonban nem hat ki számottevően
– mondta.
Vagyis Magyarországon nem kell tartani attól, hogy az El Niño miatt lenne aszály vagy szárazság. Ez nálunk alapvetően is természetes – tette hozzá Kovács Erik.