Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv

Baleset miatt felfüggesztették a Bajkál-expedíciót

Baleset miatt felfüggesztették szerdán a Bajkál-tavat mélytengeri mini-tengeralattjárókkal feltáró orosz expedíciót, vezetői pedig visszavonták keddi közlésüket, amely szerint elérték a tó legmélyebb pontját, és ezzel megdöntötték az édesvízi merülés világrekordját.

A szibériai Bajkál az egyik legkevésbé ismert tó a világon. Feltárására kétévesre tervezett orosz expedíció indult, amelyben a szovjet gyártmányú Mir-1 és a Mir-2 mini-tengeralattjárókat használják.

Szerdán helyi idő szerint délben a Mir-2 merülés közben összeütközött az expedíció központjaként szolgáló Metropolita úszóplatformmal, és megsérült a hajtóműve. Javítása legalább egy napig tart, a kutatómunka ezért egyelőre leáll, de valószínűleg még a héten folytatódik tovább - közölték az expedíció vezetői.

Kedden az orosz állami tévécsatornák élő adásban tudósítottak róla, hogy a két tengeralattjáró elérte a tó legmélyebb, tengerszint alatt 1680 méterre fekvő pontját, és ezzel merülési rekordot állítottak fel. A pezsgődurrogtatás után felbukkantak a Mirek, a legénység visszatért a Metropolitára, az expedíciót vezető Artur Csilingarov pedig bejelentette, hogy a tengeralattjárók csak 1580 méterre merültek, így mégsem sikerült megdönteni az 1637 méteres édesvízi merülési rekordot, amelyet évekkel korábban állított fel egy orosz tengeralattjáró, ugyancsak a Bajkál-tóban.

A forintban számolva 888 milliós költségvetésű Bajkál-expedíció során a következő egy évben összesen 60 merülést hajtanak végre, a tó legmélyebb pontján pedig felépítenek egy apró piramist és elhelyeznek rajta egy titánötvözetből készült orosz zászlót. (Az expedíció második szakaszára, 2009-re 100 merülést terveznek.)

Tudomány és kincskeresés

Ilyen zászlóval a Mirek tavaly is jártak nagy mélységekben, és az akciót akkor is Csilingarov vezette, aki nemcsak elismert mélytengeri kutató, hanem kormánypárti parlamenti képviselő. A tengeralattjárók tavaly augusztusban az ő irányításával tűztek ki orosz zászlót a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy a Kreml igényt tart a sarki jégpáncél alatti kontinentális talapzatra és a benne rejlő ásványkincsekre.

A Bajkál-expedíció során a tudósok különböző mélységekből mintákat vesznek, dokumentálják a klímaváltozás jeleit és akár új fajokat is felfedezhetnek. A kutatás végén javaslatokat fogalmaznak meg arról, hogy miként lehet megvédeni a környezetszennyezéstől a tavat, amelyet az UNESCO 1996-ban világörökséggé nyilvánított.

Az expedíció egyben kincsvadászat is, mert a legenda szerint a polgárháború idején a tóba süllyedt az úgynevezett Kolcsak-arany egy része, mintegy 600 kilónyi arannyal teli ládák. Ha a Kolcsak-arany legendája nem is igaz, valószínű, hogy a hajdan a Bajkálon túli aranybányákból származó, vízi után Oroszország nyugati részére szállított nemesfémből sok került a tó fenekére a viharokban elsüllyedt hajók révén.

A Bajkál a legmélyebb és a legidősebb tó a világon. Nagyjából 25 millió éve alakult ki, és a bolygó édesvízkészletének ötöde hullámzik benne. Az ott élő csaknem 2500 növény- és állatfaj fele sehol máshol nem fordul elő.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×