Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Lausanne, 2018. július 18.Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a NOB végrehajtó bizottságának ülésén a világszervezetl lausanne-i székházában 2018. július 18-án. (MTI/EPA/Jean-Christophe Bott)
Nyitókép: MTI/EPA/Jean-Christophe Bott

Tizedik elnökét keresi a NOB – íme, a jelöltek

A görögországi Pülosz közelében csütörtökön választják meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tizedik elnökét a szervezet 144. kongresszusán.

Az elnöki posztra heten pályáznak: a spanyol Juan Antonio Samaranch, a NOB mostani alelnöke, Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség brit elnöke, Vatanabe Morinari, a Nemzetközi Tornaszövetség japán elnöke, Kirsty Coventry – egyedüli nőként –, a 200 méteres hátúszás 2004-es és 2008-as ötkarikás bajnoka, Zimbabwe sportminisztere, Fejszal al-Husszein jordán herceg, David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) francia elnöke, valamint Johan Eliasch, a Nemzetközi Sí és Hódeszka Szövetség (FIS) svéd-brit elnöke.

Vatanabe Morinari, a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) első ázsiai elnöke – aki a NOB első ázsiai elnöke lehet – úgy véli, egy ázsiai vezető képes lenne irányítani a sportvilág fejlődését.

A japán sportdiplomata decemberben ismertetett egyik fő javaslata az olimpia öt kontinensen, öt különböző városban történő egyidejű megrendezése azzal a céllal, hogy csökkentsék az egyes rendező városokra jutó költségeket, ugyanakkor világszerte sokkal több szurkolóval oszthassák meg a páratlan olimpiai élményt. Kifejtette, ha egyszerre több földrész is részt venne a lebonyolításban, több olimpiát élvezhetnének egy időben az érdeklődők, és esélyük lenne megérteni, milyen nagyszerű szellemiség áll az ötkarikás játékok mögött.

„A mostani formátumot az 1800-as években alakították ki. Hozzáadtak valamit, hozzáadtak még valamit, és persze sok probléma is felvetődött. Természetesen akadtak jó dolgok is, de nem minden ország és város képes ugyanazt megvalósítani, és amikor a jövőbe tekintünk, valamit újítani kell” – magyarázta. „A NOB marketingrendszerét nem ismerem pontosan, de változtatnunk kell, mert például manapság már szinte senki nem néz televíziót. Mindig elemeznünk, újítanunk, fejlesztenünk kell, különben leragadunk a dinoszauruszok korában” – vélekedett.

Johan Eliasch a többet kevesebbért elvet vallja és a környezetvédelmet helyezi elnöki kampányának fókuszába.

A svéd–brit üzletember mindössze 2024 óta a NOB tagja. A Nemzetközi Síszövetséget 2021 óta vezeti, előtte a Head céget irányította. A brit kormány különmegbízottjaként az esőerdők pusztulásával és környezetbarát energiákkal foglalkozott, 2005-ben 1600 négyzetkilométer esőerdőt vásárolt Brazíliában, ezzel bizonyítva elkötelezettségét a környezetvédelem iránt.

„Hatalmas karbonlábnyommal jár az olimpia megrendezése” – hangsúlyozta a FIS elnöke. Szerinte szorosabban együtt kell működni a helyi szervezetekkel és csökkenteni kell a rendezésből származó környezeti terheléseket.

„Fontos egy praktikus gondolkodásmód. Ha rápillantunk a versenyek lebonyolítására, úgy vélem, megvannak a lehetőségek a komplexitás csökkentésére, ha szorosabban dolgozunk együtt a nemzeti sportszövetségekkel. Az olimpiák esetében az előkészítés nagyon hosszú. Tehát, ha csökkenhetjük a komplexitást, a karbonlábnyomot és a költségeket, elérhetjük azt, amit én többet kevesebbért elvnek nevezek” – nyilatkozott Eliasch.

Fejszal al-Husszein jordán herceg kiemelten lényegesnek tartja az e-sporttal való együttműködést.

„Az olimpiai mozgalomnak megvan a lehetősége, hogy világszerte inspirálja a fiatalokat” – szögezte le, kiemelve: ők képviselik a jövőt. „Az olimpiai mozgalom most az e-sportot is egy új lehetőségként kínálja, mert a fiatalok jelentős része ezen a területen van jelen” – tette hozzá.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a legfontosabb az olimpiai értékek közvetítése, mivel a NOB értékalapú szervezet, és megemlítette az egészséget, a környezetvédelmet, az egységet.

Kitért Oroszországra is, amely – mint mondta – megsértette az Olimpiai Chartát, ezért sújtották szankciókkal.

„Egy ideális világban az olimpiai mozgalom mindenkit, minden nemzetet, mind a 206-ot egyként kezeli. De ha vannak olyan nemzetek, amelyek nem tisztelik az Olimpiai Chartát vagy megsértik azt, akkor nekem mint elnöknek az lenne a felelősségem, hogy megvédjem” – vélekedett. Ugyanakkor szeretné megtalálni a módját annak is, hogy az ilyen országok „visszatérhessenek az olimpiai közösségbe”.

Fejszal al-Husszein programjában fontos szerepet kap a sportolók lelki és fizikai megpróbáltatásokkal szembeni védelme is.

Egyedüli női pályázó Kirsty Coventry, a 200 méteres hátúszás 2004-es és 2008-as ötkarikás bajnoka, Zimbabwe sportminisztere, aki vissza szeretne adni az olimpiai mozgalomnak abból, amit kapott.

A nők helyzetére vonatkozó kérdésre úgy reagált: „Szeretném, hogy az utánam következő nőknek egyszerűbb legyen, hogy megmutathassam a lányaimnak, bármerre indulhatnak az életben, nekik is könnyebb dolguk lesz. Hiszen a minket megelőző generációk is megkönnyítették a mi utunkat. Ilyen örökséget szeretnék hátrahagyni én is, nyitottabbá szeretném tenni a társadalmi gondolkodást ebben a témában.”

A nők védelmével kapcsolatban hangsúlyozta, a NOB-nak kell vállalnia a vezető szerepet.

„Szeretném a nemzetközi szövetségeket összehívni és leülni a képviselőikkel, hogy átbeszéljük a témát, mert azt a munkát, amit ők már elvégeztek, nem kell még egyszer megcsinálni. Meg kell őket hallgatni, aztán össze kell rakni a megfelelő kritériumukat és irányrendszert a női kategória védelme érdekében” – jegyezte meg Coventry.

Coventry szerint új utakat kell találni a bevételek növelésére és arra, hogyan forgatják ezeket vissza a sportolókhoz, a nemzeti olimpia bizottságokhoz, a nemzetközi szövetségekhez. „Ki kell találnunk, milyen legyen a jövő” – hangoztatta.

A pénzdíjakat illetően azt mondta, nem igazán híve ennek.

„Inkább arra koncentrálnék, hogy megtaláljam a módját, hogy jobban támogassuk a sportolókat abban a szakaszban, amikor azért dolgoznak, hogy olimpikonok lehessenek. Át kell tekinteni a bevételeinket, kellően stabilak vagyunk, megvannak a forrásaink, de mindig többet és többet várnak tőlünk” – folytatta.

Az olimpiai programról szerinte közös gondolkodásra van szükség.

Az elnökválasztásra csütörtökön kerül sor a NOB kongresszusán a görögországi Püloszban. Az új elnök mandátuma 2025. június 24-én kezdődik. A NOB szabályzata szerint az első megbízatása nyolc évre szól, majd a vezető egy újabb – egyben végső – négyéves időszakra újraválasztható.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eddigi elnökei:

  • 1894-1896 Demetriusz Vikelasz (görög)
  • 1896-1925 Pierre de Coubertin (francia)
  • 1925-1942 Henri de Baillet-Latour (belga)
  • 1942-1952 Sigfrid Edström (svéd)
  • 1952-1972 Avery Brundage (amerikai)
  • 1972-1980 Michael Killanin (ír)
  • 1980-2001 Juan Antonio Samaranch (spanyol)
  • 2001-2013 Jacques Rogge (belga)
  • 2013-2025 Thomas Bach (német)
Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×