Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Valóban nők-e a női olimpikonok?

A hamarosan kezdődő olimpián szereplő gyanús kinézetű női sportolókat nemi tesztre kényszeríthetik a szervezők, hogy megállapítsák, valóban nők-e.

A pekingi olimpia szervezői bejelentették: olyan laboratóriumot fognak felállítani, ahol ellenőrizni tudják azt, hogy a "gyanús külsejű" női sportolók valóban nők-e. A közlemény szerint a teszteket egy pekingi kórház 4 szakértője fogja végezni a "legnagyobb tapintattal".

A szóban forgó kórház több mint egy évet töltött a laboratórium megtervezésével, hogy a minimálisra csökkentsék a kellemetlenségeket azoknál a sportolóknál, akiknek majd részt kell venniük a vizsgálaton.

Tian Hszijie, aki 30 éve a kórház nőgyógyászati osztályán dolgozik, elmondta: a gyanúba keveredett sportolóknak 4 teszten kell átesniük. A szakértők először az olimpikon külső jegyeit vizsgálják meg, majd vértesztet végeznek el rajta, hogy megnézzék a nemi hormonjait, a génjeit és a kromoszómáit.

A professzor szerint ezerből egy ember születik nemi rendellenességgel, ám ez sokuknál nem is derül ki felnőttkorukig. A szakértő elmondta: a sportágak többségében a férfiak előnyt élveznek erőben, sebességben és állóképességben. A statisztikák kimutatták, hogy az atlétikai pályán a nemi különbségek 10 és 18 százalék között vannak, de azoknál a számoknál, ahol a sebesség számít, a különbség mértéke 20 százalékos is lehet.

Az első női atléta, akiről kiderült, hogy férfi, Ewa Klobukowska volt, aki az 1964-es tokiói játékokon aranyérmet nyert a női 4x100 méteres váltó tagjaként, illetve egy bronzérmet is szerzett a 100 méteres síkfutásban.

A lengyel futó csak 1967-ben lepleződött le, amikor megvizsgálták a kromoszómáit. Kiderült, hogy egy olyan ritka összetételű génállománnyal rendelkezik, ami nem jelentett neki előnyt a többi sportolóval szemben, ennek ellenére eltiltották a profi sporttól és az olimpiáktól.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×