Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

Trump–Putyin-csúcs: politikai szabotázsakcióktól tart az orosz fél

Nem kizárt, hogy az Európai Unió és a NATO tagállamai meg fogják kísérelni meghiúsítani Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök újabb, Budapesten rendezendő csúcstalálkozóját – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvában újságíróknak. Közben Varsó jelezte, nem garantálhatja az orosz elnököt szállító repülőgép feltartóztatás nélküli átrepülését a lengyel légtérben.

„Az EU-ban és a NATO-ban tagsággal rendelkező államok annak érdekében dolgoznak, hogy mindent tönkretegyenek. Nincs egyetlen olyan téma sem, amely számukra érdekes lenne, kivéve azt, hogy kárt okozzanak Oroszországnak, meggyengítsék pozíciónkat, megnehezítsék az előttünk álló feladatok megoldását. Ez az Európai Unió egész politikájának egyetlen célja. Jelenleg ez a legdestruktívabb erő a nemzetközi porondon” – fogalmazott a diplomata.

„Nem meglepő, hogy mindenféle politikai szabotázsakciókkal foglalkoznak. Mi erre felkészültünk. Tudjuk, hogyan kell ezzel szembeszállni”

– tette hozzá.

Rjabkov azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint elhalasztották Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter találkozóját, rámutatott: olyan időpontot, amelyről nem volt megállapodás, nem lehet sem elhalasztani, sem lemondani. Hozzátette, hogy az orosz félnek mindeddig „távolról sem volt elképzelése a lehetséges találkozó időpontját és helyszínét illetően”. Hangsúlyozta, hogy „egy ilyen esemény jelentősége nagyon nagy”, és hogy a tárgyalások előkészítést igényelnek.

Rjabkov nem kommentálta azt a kérdést, hogy szó esett-e Lavrov és Rubio között az Ukrajnának szállítandó Tomahawk manőverező repülőgépek ügyéről. „Nem vagyok kész nyilvánosságra hozni az ilyen jellegű kapcsolatfelvételek tartalmát. Általában véve a zárt munkavégzés lényege, hogy egyes témák egyszerűen nem hozhatók nyilvánosságra. Nem tudom semmilyen módon kommentálni a tegnapi beszélgetés tartalmát” – mondta.

Közölte hogy nem áll módjában kommentálni azt a kérdést sem, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta-e Oroszországot Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásairól. „Mindez a bizalmas témák kategóriájába tartozik, amelyek nem tárgyalhatók ki nyilvánosan” – fogalmazott Rjabkov.

A lengyel légtér tabu?

Lengyelország nem garantálhatja, hogy a bíróság nem rendeli el a Vlagyimir Putyin orosz elnököt szállító repülőgép feltartóztatását, amennyiben a lengyel légtéren át tartana a tervezett budapesti csúcstalálkozóra – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kedden.

A Wroclawban működő Radio Rodzina katolikus csatornán kedd reggel sugárzott beszélgetést a Polskie Radio24 közszolgálati hírcsatorna honlapján ismertették.

A minisztert Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti találkozójáról kérdezték, valamint arról, hogy utazhatna-e Putyin Magyarországra esetleg a lengyel légtéren át, amelyben európai uniós repülési tilalom van érvényben orosz repülőgépek számára.

„Nem tudjuk garantálni, hogy egy független bíróság ne kötelezze a kormányt egy ilyen repülőgép feltartóztatására annak érdekében, hogy egy gyanúsítottat a hágai bíróság elé állíthassanak” – válaszolta Sikorski, utalva a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023-as döntésére.

Sikorski szerint Putyin például Törökország, Montenegró és Szerbia légterén át juthatna el Budapestre.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

A főváros kétszintű önkormányzatisága miatt Budapest ma 24 irányba húz, azonban ezen rendszer reformja politikailag érzékeny kérdés, hiszen 24 választott önkormányzat jogköreit, forrásait és érdekeit érinti. A napi konfliktusok mögött azonban világos várospolitikai tét áll: a feladatokat, a forrásokat és a felelősségeket úgy kell újrarendezni, hogy a helyi képviselet és a városrészek identitása megmaradjon, miközben a főváros visszakapja az egységes városi működéshez szükséges stratégiai és koordinációs eszközeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×