Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. január 31. szombat Gerda, Marcella
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

Trump–Putyin-csúcs: politikai szabotázsakcióktól tart az orosz fél

Nem kizárt, hogy az Európai Unió és a NATO tagállamai meg fogják kísérelni meghiúsítani Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök újabb, Budapesten rendezendő csúcstalálkozóját – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvában újságíróknak. Közben Varsó jelezte, nem garantálhatja az orosz elnököt szállító repülőgép feltartóztatás nélküli átrepülését a lengyel légtérben.

„Az EU-ban és a NATO-ban tagsággal rendelkező államok annak érdekében dolgoznak, hogy mindent tönkretegyenek. Nincs egyetlen olyan téma sem, amely számukra érdekes lenne, kivéve azt, hogy kárt okozzanak Oroszországnak, meggyengítsék pozíciónkat, megnehezítsék az előttünk álló feladatok megoldását. Ez az Európai Unió egész politikájának egyetlen célja. Jelenleg ez a legdestruktívabb erő a nemzetközi porondon” – fogalmazott a diplomata.

„Nem meglepő, hogy mindenféle politikai szabotázsakciókkal foglalkoznak. Mi erre felkészültünk. Tudjuk, hogyan kell ezzel szembeszállni”

– tette hozzá.

Rjabkov azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint elhalasztották Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter találkozóját, rámutatott: olyan időpontot, amelyről nem volt megállapodás, nem lehet sem elhalasztani, sem lemondani. Hozzátette, hogy az orosz félnek mindeddig „távolról sem volt elképzelése a lehetséges találkozó időpontját és helyszínét illetően”. Hangsúlyozta, hogy „egy ilyen esemény jelentősége nagyon nagy”, és hogy a tárgyalások előkészítést igényelnek.

Rjabkov nem kommentálta azt a kérdést, hogy szó esett-e Lavrov és Rubio között az Ukrajnának szállítandó Tomahawk manőverező repülőgépek ügyéről. „Nem vagyok kész nyilvánosságra hozni az ilyen jellegű kapcsolatfelvételek tartalmát. Általában véve a zárt munkavégzés lényege, hogy egyes témák egyszerűen nem hozhatók nyilvánosságra. Nem tudom semmilyen módon kommentálni a tegnapi beszélgetés tartalmát” – mondta.

Közölte hogy nem áll módjában kommentálni azt a kérdést sem, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta-e Oroszországot Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásairól. „Mindez a bizalmas témák kategóriájába tartozik, amelyek nem tárgyalhatók ki nyilvánosan” – fogalmazott Rjabkov.

A lengyel légtér tabu?

Lengyelország nem garantálhatja, hogy a bíróság nem rendeli el a Vlagyimir Putyin orosz elnököt szállító repülőgép feltartóztatását, amennyiben a lengyel légtéren át tartana a tervezett budapesti csúcstalálkozóra – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kedden.

A Wroclawban működő Radio Rodzina katolikus csatornán kedd reggel sugárzott beszélgetést a Polskie Radio24 közszolgálati hírcsatorna honlapján ismertették.

A minisztert Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti találkozójáról kérdezték, valamint arról, hogy utazhatna-e Putyin Magyarországra esetleg a lengyel légtéren át, amelyben európai uniós repülési tilalom van érvényben orosz repülőgépek számára.

„Nem tudjuk garantálni, hogy egy független bíróság ne kötelezze a kormányt egy ilyen repülőgép feltartóztatására annak érdekében, hogy egy gyanúsítottat a hágai bíróság elé állíthassanak” – válaszolta Sikorski, utalva a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023-as döntésére.

Sikorski szerint Putyin például Törökország, Montenegró és Szerbia légterén át juthatna el Budapestre.

Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: miért éppen Minnesota? Nem véletlenül ott van polgárháborús helyzet Amerikában

Nem véletlenül alakult ki polgárháborús helyzet az amerikai Minnesotában, azután, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal, azaz az ICE ügynökeit az államba vezényelték – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő hangsúlyozta: a népes szomáliai kisebbség, az állam demokrata vezetése és a bevándorláshoz való liberális viszonyulása is hozzájárult ahhoz, hogy komoly a feszültség, illetve az ICE ügynökei is erőszakosabban léptek fel, és lelőttek két embert.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szépíteni tudtak a vérengzés után a piacok

Szépíteni tudtak a vérengzés után a piacok

Pénteken folytatódott az amerikai tőzsdék zuhanása, csütörtökön a Microsoft, pénteken már az Apple rántotta le a tech szektort. Bár volt pillanat, amikor 500 pontos mínuszban is volt a Dow Jones, végül estére korrigálni tudott az index. A vezető amerikai tőzsdék így is turbulens, de pozitív hónapot zárnak. Ehhez képest Európában enyhe emelkedéssel zártak az indexek: megadta a lendületet az euróövezet vártnál erősebb GDP-növekedési adata. Eközben viszont tovább folytatódik a volatilitás a nyersanyagpiacokon, az arany és az ezüst árfolyama este már nehéz kőként zuhan, de ugyanez igaz a rézre és palládiumra, valamint az olaj is korrigál a tegnapi rali után. Utóbbiak összefüggésben állnak a dollár erősödésével és azzal, hogy Donald Trump végre megnevezte jelöltjét az amerikai jegybankelnöki posztra. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×