Infostart.hu
eur:
384.8
usd:
334.1
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Garri Kaszparov korábbi sakkvilágbajnok felszólal a tizenegyedik alkalommal megrendezett négynapos Web Summit évenkénti nemzetközi technológiai konferencián Lisszabonban 2021. november 3-án. A világ legnagyobb startup- és technológiai vállalkozói rendezvényére negyvenezer résztvevő érkezett.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Mario Cruz

Volt olajmágnás, volt miniszterelnök és Garri Kaszparov is érintett egy súlyos perben

Erőszakos hatalomátvétel és terrorszervezet létrehozása vádjával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) büntetőeljárást indított Mihail Hodorkovszkij, a Yukos olajtársaság volt vezetője és az Oroszországi Háborúellenes Bizottság nevű tömörülés tagjai ellen.

A büntetőeljárásban Hodorkovszkij mellett értintett még Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök, Garri Kaszparov sakkvilágbajnok, Leonyid Gozman politikus, Marat Gelman galériatulajdonos, Vlagyimir Kara-Murza politikus, Viktor Senderovics újságíró, Dmitrij Gudkov volt parlementi képviselő, Artur Szmoljanyinov színművész, Jekatyerina Sulman politológus, Jevgenyij Csicsvarkin üzletember, Szergej Alekszasenko, az orosz jegybank volt első elnökhelyettese, Szergej Gurijev közgazdász, Borisz Zimin vállalkozó, Jevgenyij Kiszeljov újságíró, Mihail Kokorics, a svájci Destinus startup alapítója, Jevgenyij Kunyin biológus, Jelena Lukjanova, Hodorkovszkij volt ügyvédje, Jurij Pivovarov politológus, Konsztantyin Csumakov virológus, Anasztaszija Sevcsenko, a Nyitott Oroszország mozgalom volt tagja, Kirill Martinov a Novaja Gazeta. Jevropa című lap főszerkesztője és Makszim Reznik, a szentpétervári városi közgyűlés volt képviselője.

Az FSZB által kiadott tájékoztatás szerint Oroszország Háborúellenes Bizottsága 2022 februárjában jött létre, célja a hatalom erőszakos megragadása és az alkotmányos rend megváltoztatása Oroszországban. 2023. április 30-án a csoport alapító okmányként elfogadta az úgynevezett "berlini nyilatkozatot" amelyben azt hangoztatta, hogy fel kell számolni a jelenlegi orosz hatalmat.

"2025 októberében a mozgalom részvételével a Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében létrehozták az úgynevezett +orosz demokratikus erők platformját+, amelyet M. Hodorkovszkij a nyugati országok előtt az +átmeneti időszak alkotmányozó közgyűléseként+ és a Oroszországi Föderáció hatóságainak alternatívájaként pozícionál" - olvasható a közleményben.

Az orosz szakszolgálat értesülései szerint Hodorkovszkij és a bizottság többi alapítója emellett olyan militáns ukrán nacionalista csoportokat finanszíroz, amelyeket Moszkva terrorszervezetnek minősített, és amelybe harcosokat toboroznak, hogy erőszakkal átvegyék a hatalmat Oroszországban.

Mihail Hodorkovszkij, aki az 1990-es évek közepén megszerezte a Yukos állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték.

Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelyben Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon.

Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.

Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó elleni merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki.

Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnöke volt, amely 2021 májusában feloszlatta önmagát.

(A nyitóképen: Garri Kaszparov korábbi sakkvilágbajnok felszólal a tizenegyedik alkalommal megrendezett négynapos Web Summit évenkénti nemzetközi technológiai konferencián Lisszabonban 2021. november 3-án.)

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×