Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
326
bux:
145903.09
2026. november 3. kedd Győző
Délutáni és éjszakai kiképzési gyakorlatot tartanak az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár Gripenjei Kecskeméten 2024. szeptember 18-án este.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Európa támadás alatt áll

Nem vagyunk háborúban, de békében sem, Európának fel kell készülnie az orosz provokációkra - mondta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban az uniós parlamentben.

Az uniós tagállamok légterének és létfontosságú infrastruktúrájának Oroszország általi közelmúltbeli megsértéseire adott egységes válasz című plenáris vitát zárva a biztos kijelentette: "Támadás alatt állunk, és készen kell állnunk, hogy megvédjük magunkat és egységesen válaszoljunk. Ha békét akarunk, fel kell készülnünk a háborúra, különben fel kell készülnünk a megadásra - vagy Putyin-féle békére".

A biztos hangsúlyozta:

Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva, és Moszkva felelős a Lengyelország, a balti államok, Koppenhága és más európai országok elleni provokációkért.

"Európa békéjének megőrzéséhez fel kell gyorsítanunk a védelmi felkészültségünket - nemcsak anyagi, hanem intézményi és politikai értelemben is" - mondta.

Kubilius szerint Európának két választása van: vagy politikailag és gyakorlati szinten is felkészül Putyin elrettentésére, vagy egymás ellen fordul. A biztos "felelőtlennek és veszélyesnek" nevezte az orosz provokációkat, amelyek szerinte ébresztőként kell hogy hassanak minden európai számára.

Kiemelte, hogy a drónok a jövő háborúinak és provokációinak eszközei, miközben az európai védelem jelenleg "rosszul felkészült" ezek észlelésére és megsemmisítésére. "Egy tízezer eurós drónt egymillió eurós rakétával lelőni nem fenntartható" - figyelmeztetett.

A biztos szerint rövid távon fejleszteni kell a drónok észlelésére, követésére és azonosítására alkalmas rendszereket - akusztikus szenzorokat, radarokat és műholdas megfigyelést -, hosszú távon pedig olyan képességeket, amelyek lehetővé teszik a drónok elektronikai hadviseléssel, elfogódrónokkal és mobil egységekkel történő semlegesítését.

Hozzátette:

a keleti tagállamoknak különösen fontos, hogy rendelkezzenek földi célpontok elleni drónképességekkel, ha ellenséges invázióval kellene szembenézniük.

"Minden tagállamnak szüksége van a drónok észlelésére és megsemmisítésére alkalmas rendszerekre, de mindenekelőtt együttműködésre van szükség" - mondta.

Kubilius hangsúlyozta, hogy Ukrajna tapasztalata kulcsfontosságú az európai védelem fejlesztésében. "Az ukrán légvédelem a célpontok 70-80 százalékát semlegesíti, drónjaik pedig kiszorították az orosz flottát a Fekete-tengerről és megállították az orosz előrenyomulást." Ezért szerinte az európai "drónfal" megépítésénél az ukrán tapasztalatoknak központi szerepet kell kapniuk.

"A hatékony drónfal kulcsa nemcsak a technológia, hanem az integrált parancsnoki rendszer és egy új hadviselési ökoszisztéma létrehozása" - mondta.

Kubilius szerint már a következő évben megkezdődhet a drónfal alapvető képességeinek kiépítése, és 2030-ig akár 2,5 ezer milliárd euró állhat rendelkezésre különböző védelmi fejlesztésekre. Hozzátette, hogy reményei szerint a befagyasztott orosz eszközök egy részét is fel lehet majd használni Ukrajna védelmének megerősítésére.

Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője írásbeli felszólalásában hangsúlyozta: a közelmúlt légtérsértései világossá tették, hogy az eszkaláció veszélye valós, de nem visszafordíthatatlan.

Hölvényi szerint a jelenlegi helyzetben az Európai Uniónak ki kell lépnie a háborús logikából, és végre a béke megteremtésére kell törekednie. Mint írta, kétségtelen, hogy "a békéhez erő kell, az erőhöz pedig védelmi képességek", és Magyarország éppen ezért aktívan részt vesz Európa keleti határainak védelmében.

A képviselő hozzátette: "Ha kell, akkor erősítjük a drónfal kiépítését, és folyamatosan fejlesztjük a légvédelmi és szárazföldi képességeinket." Felidézte, hogy Magyarország a NATO parancsnoksága alatt jelenleg is kulcsszerepet vállal a balti országok légtérvédelmében.

Jelenleg nyolcvan magyar katona és négy Gripen vadászgép szolgál a Baltikumban, akik eddig már tizenegy éles riasztást kaptak - írta Hölvényi.

Hozzátette: legutóbb szeptember 25-én, amikor öt orosz katonai repülőgép közelítette meg Dánia légterét, két magyar Gripen emelkedett a levegőbe, hogy reagáljon a fenyegetésre. "Ez is bizonyítja: a magyar honvédek helytállnak, és Magyarország megbízható tagja a NATO szövetségi rendszernek" - fogalmazott.

Hölvényi György ugyanakkor hangsúlyozta: a biztonság legnagyobb garanciája nem az utólagos reagálás, hanem a háborút kiváltó okok kezelése. "Ezért mi azt mondjuk: nem a háborús terv kell, hanem a diplomáciai megoldás! A háborús logika ideje lejárt, békére van szükség!" - zárta írásbeli felszólalását a KDNP képviselője.

A vitában Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője arra figyelmeztetett, hogy az uniós tagállamok légterének megsértései és a kulcsfontosságú infrastruktúrát ért támadások nem elszigetelt események, hanem egy tudatos, összehangolt orosz hibrid hadjárat részei. A képviselő szerint ez a kampány Európa biztonságát, egységét és demokráciáját próbálja megingatni, és a dezinformációs akciók ennek szerves részét képezik.

Lakos Eszter kiemelte: az orosz elnök nyíltan kijelentette, hogy szerinte "a magyarok csak Orbán alatt maradhatnak magyarok". Ez - fogalmazott - nyílt beavatkozás Magyarország belügyeibe, amely az identitás kérdésén keresztül próbálja megosztani a magyarokat, azzal a hamis üzenettel, hogy választaniuk kell magyarságuk és Európa között.

A képviselő szerint Európának összehangolt választ kell adnia ezekre a kihívásokra, megerősítve a kollektív védelmet, például a keleti határok védelmi programját, és növelve a társadalom ellenállóképességét az intézményektől a médián át az állampolgárokig. "Csak egységben és eltökéltséggel védhetjük meg határainkat, rendszereinket és demokráciánkat" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Szeptember közepe óta tartanak a tüntetések Franciaországban. Most hétvégén ismét százezrek vonultak az utcákra. A békés felvonulások végén összecsapások törtek ki több nagyvárosban és Párizsban is. Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi is a demonstrációk célja, illetve hogy mi az, ami Emmanuel Macron egyre több támogatóját ráveszi arra, hogy inkább Marine Le Pen mögé álljon.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×