Informális uniós csúcstalálkozót tartottak szerdán Koppenhágában, de ott rendezték az Európai Politikai Közösség soros összejövetelét is. Pesztericz-Kalas Vivien az InfoRádióban kiemelte, két témakör volt a napirenden, egyrészt a biztonság és védelempolitikai együttműködés továbbfejlesztése, másrészt Ukrajna ügye. Mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense kifejtette, Ukrajna támogatása ügyében nem volt nagy vita, viszont az uniós csatlakozás kérdésében Magyarország ellenállása miatt az Európai Tanács elnöke, António Costa azt javasolta, legyen elég a minősített többség az egyhangúság helyett ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni hivatalosan Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat.

A szakértő jelezte, hogy az informális ülésen csak egy órát beszéltek Ukrajnáról, és nem is születtek konkrét döntések, majd az október 23-24-i hivatalos Európai Tanács-ülésen visszatérnek ezekre a kérdésekre. „Azért az megszokott egy ilyen informális csúcson is, hogy nyilatkozatot adnak ki a politikai vezetők, de itt lehetett tudni, hogy ilyen nyilatkozatra nem igazán lehet számítani” – mondta Pesztericz-Kalas Vivien.

A felvetésre, hogy Robert Fico távollétében mennyire maradt magára a magyar álláspont, azt mondta, például a befagyasztott orosz vagyon felszabadítását Magyarország mellett Szlovákia és Belgium sem támogatja, de döntés erről amúgy is a hivatalos tanácsülésen lesz.

Irreális a 2030-as ukrán csatlakozási dátum

Pesztericz-Kalas Vivien úgy véli, az ukrán csatlakozás ügyében nem változott Magyarország álláspontja. „Kezdetektől fogva a magyar miniszterelnök azt mondja, hogy egyrészt amíg Ukrajna háborúban áll, addig nincs is miről beszélni, másrészt pedig valóban meg kell tennie azokat a szükséges lépéseket Ukrajnának, amelyek ahhoz kellenek, hogy uniós taggá tudjon válni” – mondta, és hozzátette, az unió intézményrendszerének is fel kell készülnie egy hatalmas, de nem túl fejlett ország befogadására. Ráadásul a háború miatt a gazdasága romokban van, és most aligha tudnak az uniós kritériumok teljesítésére összpontosítani, ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2030-ra Ukrajna és a Moldovai Köztársaság az unió tagjává válna. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nagyon gyors csatlakozás lenne, hiszen például a Nyugat-Balkán országai lassan két évtizede várnak arra, hogy uniós taggá váljanak.

„Meg lennék lepve, ha Ukrajna és Moldova tényleg ilyen hamar tudna csatlakozni az unióhoz.

Én nem tartom ezt a 2030-at reálisnak. Mindenképp a háborúnak be kell fejeződnie, és onnantól kezdve számolhatjuk azt, hogy hány évre lesz szükség ahhoz, hogy taggá válhassanak” – mondta az EU-szakértő.

Pesztericz-Kalas Vivien arra is felhívta a figyelmet, hogy azt lehet látni, hogy Magyarország áll szemben 26 tagországgal, de szerinte ennek az az oka, hogy ennek a döntésnek még nincs igazi tétje, hiszen csak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről van szó, majd annak lesz, ha arról kell határozni, hogy Ukrajna ténylegesen az EU tagja legyen-e, és akkor azért jó néhány ország szkeptikus a bővítést illetően, példaként Franciaországot vagy Hollandiát emelte ki, és ezért szerinte ha oda jutnak, akkor Magyarország, ha fenntartja a véleményét, nem fog egyedül maradni.

Ha Magyarország kitart az álláspontja mellett, akkor az unió vezetése több ötlettel is készül Pesztericz-Kalas Vivien szerinte arra, hogy mégis átvigye az akaratát. Az egyik lehetősége szerinte az, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást lefolytatva, ha szükséges, elveszik Magyarország szavazati jogát, arra hivatkozva hogy megsértette az uniós alapértékeket. A másik lehetőség, amit António Costa szeretett volna most elérni, hogy elég legyen a döntéshez a minősített többség az egyhangúság helyett, de erre jogilag nincsen lehetőség.

Egyszerűen nemet kell mondani

„Magyarországnak most viszonylag egyszerű dolga van. Egyszerűen nemet kell mondani, mert egyhangú döntéshozatal igényel a csatlakozás megkezdése, majd a befejezés is, és amíg mi nemet mondunk, addig nem tudnak mit csinálni” – mondta Pesztericz-Kalas Vivien, de hozzátette, vannak olyan eszközök, amivel így is támogató döntés születhet, ilyen a konstruktív tartózkodás intézménye, amit 2023 decemberében már alkalmaztak, amikor Orbán Viktor kivonult a teremből. Ilyenkor az adott országnak valamit adni kell cserébe, hogy megváltoztassa a véleményét, de a szakértő szerint most nem tudna az Európai Unió olyat ajánlani, hogy Magyarország megváltoztassa a véleményét.

Arról is szó esett, hogy formális Európai Tanács-döntésre várhatóan már csak a magyar országgyűlési választások után kerülhet sor, de az egyhangúságot aligha adják fel szerinte a tagországok, mert például Ciprus, illetve Görögország Törökországgal kapcsolatban ragaszkodik az ő esetleges vétójához. Bulgária Észak-Macedónia ügyében, Horvátország Szerbia esetében szeretné ezt megőrizni, emiatt elhúzódó folyamatra számít a fő referens, de azt a szempontot sem zárja ki, hogy meg akarják várni a választási eredményeket.

Szó esett a V4-es együttműködés jövőjéről is, Pesztericz-Kalas Vivien úgy véli, ha Andrej Babis pártja megnyeri most a csehországi parlamenti választást, akkor a cseh, szlovák, magyar hármas szorosabban együtt tud működni, Lengyelország elszigetelése viszont a mérete miatt nem lesz egyszerű, de szerinte a három kisebb ország közösen nyomást tud gyakorolni és erősebb befolyása lehet a V4-eken belül is, ha közös álláspontot alakít ki, és az Európai Unió egészén belül is.

A koppenhágai informális csúcsnak fontos témája volt Ukrajna támogatása is, azt keresték, hogyan lehetne további anyagi támogatást nyújtani Ukrajnának, és az Európai Bizottság javaslata az volt, hogy a befagyasztott orosz vagyont adják át Ukrajnának. „Nemzetközi jogba ütközik, ha egyszerűen csak elveszik egy másik ország pénzét, ezért a bizottság legújabb javaslata az, hogy egy úgynevezett jóvátételi kölcsön formájában adják ezt a mintegy 140 milliárd eurót oda Ukrajnának” – mondta Pesztericz-Kalas Vivien, és felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia határozottan elítéli ezt, és mivel Belgiumban van ennek a pénznek a nagy része, Belgium sem támogatja jelenleg, bár a belga kormányfő megengedőbb álláspontot képvisel, mert azt mondta legutóbb, ha találnak olyan megoldást, ami jogilag garanciákat nyújt, hogy visszakapják az a pénzt, akkor végül is hajlandó támogatni ezt az ötletet. Azt ugyanakkor nem látja, hogy

lehet-e olyan garanciát adni, amely megfelelne a belga követelésnek.

Mindenesetre ehhez is egyhangú döntéshozatal szükséges, de Magyarország és Szlovákia ellenállása miatt itt is azon gondolkoznak, hogy hogyan lehetne csak minősített többséggel dönteni az ügyben.

Ki finanszírozza a drónafalat?

Pesztericz-Kalas Vivien szerint fontos üzenet, hogy Németország szerette volna, ha a versenyképesség kérdését napirendre tűzik az informális ülésen, de ez elmaradt, ez pedig szerinte egy kicsit meggyengítette Németország pozícióját. A biztonság- és védelempolitikai együttműködés részeként tárgyaltak viszont az Európai Unió keleti határán az úgynevezett drónfalról, amely a drónok észlelésére és megsemmisítésére lenne hivatott. Magyarország és Szlovákia az utolsó pillanatban csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, de arról a szakértő szerint továbbra is vita van, hogy milyen forrásból finanszírozzák a drónfalat.

„Az Európai Bizottság közösségi forrásból szeretné megvalósítani, ezzel saját hatalmát is növelve. A kelet-európai országok, amelyek az unió külső határain fekszenek, ennek örülnek, ugyanakkor Németország és Franciaország azon az állásponton van, hogy ne közösségi költségvetésből valósuljon meg, elsősorban az ő pénzükből, hanem ez mindenkinek a nemzeti hatásköre legyen, hogy csinálnak-e ilyen drónfalat” – idézte fel a csúcs előtt törésvonalat Pesztericz-Kalas Vivien, ugyanakkor a találkozón a dél-európai országok is kifejezték igényüket, hogy ők is szeretnének ilyen védelmet kapni, és közösségi költségvetésből. Így háromfrontos vitává alakult a kérdés, nem is sikerült most közös nevezőre jutniuk, és a szakértő szerint az október végi ülésen sem lesz megegyezés.

Pesztericz-Kalas Vivien beszélt az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen elnök ellen indított bizalmatlansági indítványokról is, amelyek közül a legutóbbi is elbukott, de

felszínre hozta, hogy milyen ellentétek vannak egyrészt az Európai Parlamenten belül, másrészt von der Leyen és egyes tagországok között.

A Patrióták Európáért kezdeményezése is valószínűleg sikertelen lesz szerinte, mert a néppárti, a liberális és a szociáldemokrata frakció már jelezte, hogy támogatni fogja Ursula von der Leyen. Ennek ellenére úgy látja, a figyelemfelkeltés miatt hasznos a Patrióták indítványa, ráadásul a támogató frakciók is megkérik ennek az árát, ezzel pedig az elnök pozíciója tovább gyengül.

„Az Európai Parlament most jobban megosztott. Aa tavalyi választásokat követően jelentősen megnőtt azoknak a képviselőknek a száma, akik elégedetlenek a mostani irányvonalával az Európai Uniónak. Az uniós állam és kormányfők többsége viszont a mostani irányvonalat támogatja, tehát ők egységesebbek, és egy-két ország az nem ért egyet az adott döntéstől függően” – mondta a két csúcsintézmény viszonyáról.