Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Izraeli F-15-ös Eagle nehéz vadászrepülőgép a dél-izraeli Beér-Seva felett, miután iráni ballisztikus rakéta csapódott be lakóházaknál a városban 2025. június 20-án. A támadásban heten könnyebben megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Ez a III. világháború előszobája - mondja a szakértő

Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző szerint beléptünk a nyílt háború korába, miután az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen, Izraellel összehangolt csapást mért Iránra, három nukleáris létesítményt támadva.

Ez a lépés az elemző szerint végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem harc közben zajlik.

Irán válasza csak idő kérdése, és Tarjányi Péter szerint nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában: Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen.

A Hormuzi-szoros újra a világ legveszélyesebb tengeri folyosója lett hajnal óta.

Mindeközben Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását és az olajár emelkedését, Peking pedig vélhetően kihasználja az új helyzetet, és vizsgálja, hogyan oszthatja újra a globális rendet.

Tarjányi Péter hangsúlyozza, hogy ez nem három különálló konfliktus, hanem egyetlen stratégiai válságlánc:

  • Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen.
  • Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel.
  • Ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog, és emiatt az USA-nak már ott is jelen kell lennie.

A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul.

Az elemző szerint mi, Európában, ismét csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Habár még nem világháború, de annak előszobájába léptünk, ahol a Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal - tette hozzá és figyelmeztet: ez még csak a kezdet.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×