Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Kínai lézerfegyver, amelyet drónok ellen fejlesztettek ki.
Nyitókép: X / Chinese Academy of Engineering Physics

Rettegés Moszkvában: kínai lézerfegyvert vethetnek be az oroszok az ukrán drónok ellen

Sajtóértesülések szerint az ukrán drónok ellen használhatják azt a lézerágyút, amit Kína szállított az oroszoknak.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a háború talán legsúlyosabb dróntámadását hajtotta végre Ukrajna vasárnap, orosz bombázógépek támaszpontjai ellen. A dróncsapások következtében számos nagy hatótávolságú csapásmérő sérült meg, vagy vált használhatatlanná.

A hirado.hu különösen figyelemre méltónak tartja, hogy a támadás egyes elemeit mélyen az orosz hátországból indították el – több ezer kilométerre az ukrán határtól. A portál arról is beszámol, hogy az akciót megelőző napon egy videó jelent meg előbb a Telegramon, majd az X közösségi oldalon, amelyen állítólag egy lézerfegyver működés közben látható. A felvételen az eszközt egy járműre szerelve irányítják. Az orosz bejegyzések szerint a fegyver Kínától érkezett, és célja az ukrán drónok megsemmisítése lehet.

Az Interesting Engineering szakportál szerint a videón látható eszköz nagyban hasonlít ahhoz a lézerfegyverhez, amelyet Kína korábban Iránnak is szállított. A kínai haditechnika az elmúlt években többféle drónelhárító lézerfegyver-rendszert fejlesztett ki, amelyek nemcsak pilóta nélküli légi járművek, hanem rakéták, műholdas eszközök és egyéb megfigyelő rendszerek ellen is bevethetők.

Az Infostarton korábban már beszámoltunk róla, hogy Kína hasonló sugárfegyvereket szállított Iránnak is.

A szóban forgó technológiát információk szerint a kínai rendőrség is használja, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan hány ilyen fegyvert adott át Peking Moszkvának.

Címképünkön a kínai fejlesztésű "Csendes Gyilkos", vagy más néven Kis Magasságú Lézervédelmi Rendszer (LASS)

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×