"Az első döntéseket a hivatalba lépést követően meghozzuk szerdán. Ez magában fogja foglalni a határellenőrzések és az elutasítások fokozását" - hangsúlyozta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Bild című tömeglap vasárnapi kiadásában megjelent interjúban. Ugyanakkor kiemelte, hogy a határokat nem fogják lezárni.

"Az illegálisan érkezők számának apadnia kell. Az emberiesség és a rend szavatolása érdekében ellenőrzésre, átláthatóságra és következetességre van szükség. Nemzeti és európai szintű döntéseket készítünk elő ehhez" - tette hozzá.

A német rendőrségi szakszervezet (GdP) ugyanakkor szkeptikusan reagált Dobrindt bejelentésére. Andreas Rosskopf szakszervezeti vezető kijelentette, hogy a GdP támogatja az illegális bevándorlás megfékezését szolgáló intézkedéseket, de a rendőri jelenlét fokozását a határokon jelenlegi személyzeti feltételek mellett nem lehet hosszabb távon fenntartani. Mindemellett aggályát fejezte ki a menedékkérők visszautasítását illetően a német határokon a szomszédos országok, jelesül Ausztria és Lengyelország hozzájárulása nélkül.

"Amennyiben vissza akarunk fordítani menedékkérőket, akkor annak jogi szempontból biztosítottnak kell lennie - és én eddig nem láttam választ erre" - mutatott rá Rosskopf.

A német belügyminisztérium vasárnap ismertetett egyik zárójelentésében megállapította, hogy elvileg ugyan lehetséges menedékkérelmek külföldön történő lefolytatása, de ennek gyakorlati megvalósítása már nehezebb feladat lenne.

A tartományi kormányfők 2023 novemberi konferenciája nyomán összeállított dokumentum szerint három lehetőséget vizsgáltak. Ezek a Nagy-Britannia által időközben már elvetett Ruanda-modell, amely menedékkérők unión kívüli - adott esetben Ruandába - szállítását irányozta volna elő az eljárások lefolytatására. A második vizsgált lehetőség a több bírósági ítélet által megakadályozott Albánia-modell lett volna, amelynek keretében Olaszország a bárkák fedélzetén érkezőket albániai táborokban helyezte volna el szintén eljárásuk lefolytatása idejére. A harmadik lehetőség pedig az, hogy a menedékkérelmet egy tranzitországban vizsgálják, még mielőtt az érintett személy elérné az Európai Unió területét.

A jelentés kiemeli, hogy "mindegyik modell - részben jelentős jogszabályi változtatások mellett - alapjában véve jogilag megvalósíthatónak tűnik", gyakorlati vonatkozásban azonban jelentős nehézségekkel járnának.

A belügyi tárca közleményében rávilágít, hogy az úgynevezett harmadik állam modellek alkalmazása nagyszámú menedékkérő esetén "irreális".

Nancy Faeser leköszönő belügyminiszter szerint az unión kívüli államokkal való együttműködés ugyan "újabb építőköve lehet az illegális bevándorlás visszaszorításának", Nagy-Britannia tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy "az ilyen kísérletek jelentős költségekkel járnak és teljes egészében kudarcot is vallhatnak".

(A nyitóképen: Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője - jobbra - és Alexander Dobrindt, az ellenzéki német Keresztényszociális Unió, a CSU frakcióvezetője a parlamenti csoportok ülésére érkezik a berlini parlamentben 2024. november 12-én.)