Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
The Triumphal Arch. Famous place in Chisinau city, Moldova.
Nyitókép: alex-mit/Getty Images

Moszkva szerint a Nyugat NATO-támaszponttá akarja változtatni Moldovát

A NATO az ukrán hadsereg logisztikai ellátóközpontjává akarja változtatni Moldovát, közelebb hozva ezzel az észak-atlanti szövetség infrastruktúráját Oroszországhoz - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő rendes heti sajtótájékoztatóján.

Zaharova az utóbbi hónapok jelentős fegyverszállítmányaira és Maia Sandu moldovai elnök Nyugat-barát nézeteire hivatkozott. Hozzátette, hogy a moldovai lakosság többsége nem akar csatlakozni a NATO-hoz.

Az orosz külügyi szóvivő szerint Sandu kormánya komolyan fontolgatja a szakadár Dnyeszter-melléken található villamos erőmű erővel való elfoglalását. "Sandu rezsimje az ország energetikai válságát is fel akarja használni a Dnyeszter-melléki kérdés rendezéséhez. Ellentmondást nem tűrően Oroszországra próbálják hárítani saját felelősségüket a gázszállítások leállításáért, és fontolgatják - komolyan fontolgatják - a moldovai villamos erőmű erővel való elfoglalását a Dnyeszter-melléken. Erről részleteiben is beszámolt az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR)" - közölte Zaharova.

"Érthető, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén veszélybe kerülne az orosz békefenntartók jelenléte is a régióban,

a Dnyeszter Menti Köztársaság lakói pedig szó szerint túszul esnének. Végül az eszkaláció súlyos következményekhez vezethet, az instabilitás egy újabb gócpontjának megjelenéséhez Európában. Erre készíti fel Sandu a hazáját. Mi végre? Ezeket a kérdéseket neki kell feltennie magának" - tette hozzá az orosz külügyi szóvivő.

Zaharova szerint Moszkvának értesülései vannak arról, hogy "a nyugati szakszolgálatokkal szorosan összefonódott, úgynevezett demokratizálási alapok" hatalmas propagandakampányra készülnek Fehéroroszországban a 2025. január 26-i elnökválasztás előtt, és tüntetéseket akarnak kirobbantani. A szóvivő provokációként értékelte az Egyesült Államok azon felhívását, hogy az amerikai állampolgárok hagyják el Fehéroroszország területét.

Emellett hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tartja kizártnak nyugati országok "katonai kalandját" sem Fehéroroszországban.

Zaharova az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnöknek a kijevi vezetés támogatására szánt, még bejelentésre váró utolsó segélycsomagja semmiképpen sem Ukrajna biztonságát fogja szolgálni, hanem éppen ellenkező hatással lesz. Az orosz külügyi szóvivő szerint "ez arról tanúskodik, hogy a Nyugat még utolsó leheletével is a konfliktus eszkalálását választja, nem kímélve senkit Ukrajnában".

Korábban a Szputnyik rádiónak adott interjúban Zaharova úgy fogalmazott, hogy "amennyiben azokat a forrásokat, amelyeket a Nyugat az ukrajnai háborúra költött, befektették volna Ukrajnában, úgy az ország mostanra több ágazatban is világelső volna". "Itt a válasz az ukrán állampolgároknak, hogy mit akartak velük tenni. Csak eszközként akarták őket felhasználni."

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Miután szombaton Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt sajtófőnöke a Karmelita-bejáráson szóváltásba keveredett Magyar Péterrel, a kormányfő azonnali hatállyal felmentette helyettes államtitkári pozíciójából. Ezután többen is úgy vélték, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent felmentő határozat nem érvényes, erre most a miniszterelnök is reagált – mint írja, a „jogászkodó” fideszes politikusok már le is vették a posztjukat.

Itt a magyarázat a szándékosan a tömegbe hajtó támadó indítékairól

Nyolc sérült van, négynek súlyos az állapota. Elmebetegségben szenved a férfi, aki az olaszországi Modena városában nyolc embert gázolt el, másokra pedig késsel támadt. A tettes másodgenerációs bevándorló: marokkói származású, de olaszországi születésú – feléledt a vita a migrációról és a bevándorlók integrálhatóságáról.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×