Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
The Triumphal Arch. Famous place in Chisinau city, Moldova.
Nyitókép: alex-mit/Getty Images

Moszkva szerint a Nyugat NATO-támaszponttá akarja változtatni Moldovát

A NATO az ukrán hadsereg logisztikai ellátóközpontjává akarja változtatni Moldovát, közelebb hozva ezzel az észak-atlanti szövetség infrastruktúráját Oroszországhoz - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő rendes heti sajtótájékoztatóján.

Zaharova az utóbbi hónapok jelentős fegyverszállítmányaira és Maia Sandu moldovai elnök Nyugat-barát nézeteire hivatkozott. Hozzátette, hogy a moldovai lakosság többsége nem akar csatlakozni a NATO-hoz.

Az orosz külügyi szóvivő szerint Sandu kormánya komolyan fontolgatja a szakadár Dnyeszter-melléken található villamos erőmű erővel való elfoglalását. "Sandu rezsimje az ország energetikai válságát is fel akarja használni a Dnyeszter-melléki kérdés rendezéséhez. Ellentmondást nem tűrően Oroszországra próbálják hárítani saját felelősségüket a gázszállítások leállításáért, és fontolgatják - komolyan fontolgatják - a moldovai villamos erőmű erővel való elfoglalását a Dnyeszter-melléken. Erről részleteiben is beszámolt az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR)" - közölte Zaharova.

"Érthető, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén veszélybe kerülne az orosz békefenntartók jelenléte is a régióban,

a Dnyeszter Menti Köztársaság lakói pedig szó szerint túszul esnének. Végül az eszkaláció súlyos következményekhez vezethet, az instabilitás egy újabb gócpontjának megjelenéséhez Európában. Erre készíti fel Sandu a hazáját. Mi végre? Ezeket a kérdéseket neki kell feltennie magának" - tette hozzá az orosz külügyi szóvivő.

Zaharova szerint Moszkvának értesülései vannak arról, hogy "a nyugati szakszolgálatokkal szorosan összefonódott, úgynevezett demokratizálási alapok" hatalmas propagandakampányra készülnek Fehéroroszországban a 2025. január 26-i elnökválasztás előtt, és tüntetéseket akarnak kirobbantani. A szóvivő provokációként értékelte az Egyesült Államok azon felhívását, hogy az amerikai állampolgárok hagyják el Fehéroroszország területét.

Emellett hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tartja kizártnak nyugati országok "katonai kalandját" sem Fehéroroszországban.

Zaharova az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnöknek a kijevi vezetés támogatására szánt, még bejelentésre váró utolsó segélycsomagja semmiképpen sem Ukrajna biztonságát fogja szolgálni, hanem éppen ellenkező hatással lesz. Az orosz külügyi szóvivő szerint "ez arról tanúskodik, hogy a Nyugat még utolsó leheletével is a konfliktus eszkalálását választja, nem kímélve senkit Ukrajnában".

Korábban a Szputnyik rádiónak adott interjúban Zaharova úgy fogalmazott, hogy "amennyiben azokat a forrásokat, amelyeket a Nyugat az ukrajnai háborúra költött, befektették volna Ukrajnában, úgy az ország mostanra több ágazatban is világelső volna". "Itt a válasz az ukrán állampolgároknak, hogy mit akartak velük tenni. Csak eszközként akarták őket felhasználni."

Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×