Infostart.hu
eur:
378.52
usd:
321.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnök (j) Mohammad-Bager Galibafot, az iráni parlament elnökét (b) fogadja Bjerútban 2024. október 12-én.
Nyitókép: Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnök (j) Mohammad-Bager Galibafot, az iráni parlament elnökét (b) fogadja Bjerútban 2024. október 12-én. MTI/EPA/Vael Hamzeh

Libanon nem kér Irán gyámkodásából

Az országa belügyeibe való nyílt beavatkozással vádolta meg Iránt pénteken a libanoni miniszterelnök, majd bekérette Irán bejrúti ügyvivőjét a külügyminisztériumba.

Nadzsib Mikáti közleményében arra a csütörtök esti interjúra reagált, amelyben Mohammad Baker Kalibaf, az iráni parlament elnöke a Le Figaro francia napilapnak azt mondta: Teherán kész lenne tárgyalásokat folytatni Párizzsal egy libanoni tűzszünetről az ENSZ 1701-es határozatának mielőbbi alkalmazásáról. Ez a határozat zárta le 2006-ban az Irán támogatta Hezbollah síita milícia és Izrael közötti egyhónapos háborút, és előírta, hogy Dél-Libanonban a libanoni hadseregen kívül más katonai erő nem tartózkodhat.

A libanoni miniszterelnök meglepetésének adott hangot az iráni parlamenti elnök kijelentése kapcsán, amelyet arra irányuló kísérletnek nevezett, hogy Irán gyámságot gyakoroljon Libanon felett. Ezt ő visszautasította, és magyarázatot vár rá. Kiemelte továbbá, hogy "az ilyen tárgyalások kezdeményezése a libanoni állam feladata. Bejrút minden baráti országgal, köztük Franciaországgal is együttműködik, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre egy mielőbbi tűzszünet elérése érdekében".

Hozzátette, hogy "az iráni parlamenti elnökön kívül a külügyminisztert, Abbász Aragcsit is arra kérte, legyenek megértéssel a minden korábbinál súlyosabb izraeli agresszió alatt álló Libanon helyzetével kapcsolatban".

A koalíciós kormányának részét képező Hezbollahhal jó kapcsolatot fenntartó Mikáti első alkalommal illette éles kritikával Iránt.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×