Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Voting box and election image,election. Forrás: Getty Images
Nyitókép: krisanapong detraphiphat/ Getty Images

EP-kampány Németországban: nagy fölénnyel vezet a CDU/CSU, de mögötte nagy a tolongás

Alig egy héttel az európai parlamenti választások előtt az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség "utcahosszal" vezeti a német politikai pátok népszerűségi listáját, kétszer annyi szavazatra számíthat, mint a kormányzó Zöldek Pártja vagy a szociáldemokrata SPD, valamint az ugyancsak ellenzéki AfD.

A legfrissebb felmérések szerint a keresztény pártok a június 9-i választásokon a szavaztok 29-30 százalékára számíthatnak. Az egymástól "hajszállal" eltérő közvélemény-kutatások a két közszolgálati médium, az ARD és ZDF megbízásából készültek. A csekély különbség csupán annyi, hogy a CDU/CSU-tól jócskán lemaradva 15 vagy 14 százalékkal a Zöldek, a szociáldemokraták vagy épp a radikális jobboldalinak tartott AfD osztozik a második vagy a harmadik helyen.

Elemzők szerint

a felmérések eredményei nem utalnak arra, hogy az AfD-t különösebben megviselték volna az elmúlt hetek "viszontagságai".

A korábbi felmérések eredményeihez hasonlóan rosszul áll a legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP. A liberális párt a szavazatok 4 százalékára számíthat. Az FDP-t megelőzi a januárban zászlót bontó, a Baloldal Párjából kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely először vesz rész EP-választásokon, és a voksok 6 százalékára számíthat.

Az ARD megbízásából végzett felmérés szerint a szavazásra jogosultak 62 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon vagy legalábbis erősen érdeklik a jövő vasárnapi választások, ezzel szemben 36 százalékukat alig vagy egyáltalán nem. Az érdeklődés nagyjából hasonló szintű, mint az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választások előtt volt.

A várható döntésben a legnagyobb szerepet az Ukrajna elleni orosz agressziós háború nyomán a béke biztosítása játssza, ezt a megkérdezettek 26 százaléka említette prioritásként, míg 23 százalékkal a szociális biztonság következett a második helyen. A prioritások listáján a bevándorlás 17 százalékkal állt a harmadik helyen, megelőzve a klíma-, illetve környezetvédelmet.

Külön kérdés volt a kereszténydemokrata Ursula von der Leyen újraválasztásának megítélése az Európai Bizottság élére. A megkérdezettek 42 százaléka állást foglalt a politikus újabb elnöki ciklusa mellett, többségük a CDU/CSU, továbbá az SPD és a Zöldek Pártja soraiból. Csaknem ugyanennyien, azaz 41 százalék ellenzi ezt, túlnyomó többségükben az AfD és Sahra Wagenknecht Szövetség hívei.

Az elemzők többsége szerint az EP-választások eredményei fontos előrejelzést jelenthetnek a jövő évi országos parlamenti választások kimenetelére vonatkozóan. A kisebbség viszont azon a véleményen van, hogy a jövő vasárnapi szavazás elsősorban a jelenlegi politikai hangulatot tükrözi.

Az ARD megbízásából készített felmérés ugyanakkor feltette a kérdést egy esetleges hét végi parlamenti választások várható kimenetével kapcsolatban is. A válaszok nem tükröztek különösebb meglepetést: a CDU/CSU fölényesen nyerne, míg az AfD 18 százalékkal a második legerősebb párt lenne, amelyet az SPD 15, a Zöldek Pártja 14 százalékkal követné.

Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×