Infostart.hu
eur:
350.07
usd:
301.79
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Voting box and election image,election. Forrás: Getty Images
Nyitókép: krisanapong detraphiphat/ Getty Images

EP-kampány Németországban: nagy fölénnyel vezet a CDU/CSU, de mögötte nagy a tolongás

Alig egy héttel az európai parlamenti választások előtt az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség "utcahosszal" vezeti a német politikai pátok népszerűségi listáját, kétszer annyi szavazatra számíthat, mint a kormányzó Zöldek Pártja vagy a szociáldemokrata SPD, valamint az ugyancsak ellenzéki AfD.

A legfrissebb felmérések szerint a keresztény pártok a június 9-i választásokon a szavaztok 29-30 százalékára számíthatnak. Az egymástól "hajszállal" eltérő közvélemény-kutatások a két közszolgálati médium, az ARD és ZDF megbízásából készültek. A csekély különbség csupán annyi, hogy a CDU/CSU-tól jócskán lemaradva 15 vagy 14 százalékkal a Zöldek, a szociáldemokraták vagy épp a radikális jobboldalinak tartott AfD osztozik a második vagy a harmadik helyen.

Elemzők szerint

a felmérések eredményei nem utalnak arra, hogy az AfD-t különösebben megviselték volna az elmúlt hetek "viszontagságai".

A korábbi felmérések eredményeihez hasonlóan rosszul áll a legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP. A liberális párt a szavazatok 4 százalékára számíthat. Az FDP-t megelőzi a januárban zászlót bontó, a Baloldal Párjából kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely először vesz rész EP-választásokon, és a voksok 6 százalékára számíthat.

Az ARD megbízásából végzett felmérés szerint a szavazásra jogosultak 62 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon vagy legalábbis erősen érdeklik a jövő vasárnapi választások, ezzel szemben 36 százalékukat alig vagy egyáltalán nem. Az érdeklődés nagyjából hasonló szintű, mint az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választások előtt volt.

A várható döntésben a legnagyobb szerepet az Ukrajna elleni orosz agressziós háború nyomán a béke biztosítása játssza, ezt a megkérdezettek 26 százaléka említette prioritásként, míg 23 százalékkal a szociális biztonság következett a második helyen. A prioritások listáján a bevándorlás 17 százalékkal állt a harmadik helyen, megelőzve a klíma-, illetve környezetvédelmet.

Külön kérdés volt a kereszténydemokrata Ursula von der Leyen újraválasztásának megítélése az Európai Bizottság élére. A megkérdezettek 42 százaléka állást foglalt a politikus újabb elnöki ciklusa mellett, többségük a CDU/CSU, továbbá az SPD és a Zöldek Pártja soraiból. Csaknem ugyanennyien, azaz 41 százalék ellenzi ezt, túlnyomó többségükben az AfD és Sahra Wagenknecht Szövetség hívei.

Az elemzők többsége szerint az EP-választások eredményei fontos előrejelzést jelenthetnek a jövő évi országos parlamenti választások kimenetelére vonatkozóan. A kisebbség viszont azon a véleményen van, hogy a jövő vasárnapi szavazás elsősorban a jelenlegi politikai hangulatot tükrözi.

Az ARD megbízásából készített felmérés ugyanakkor feltette a kérdést egy esetleges hét végi parlamenti választások várható kimenetével kapcsolatban is. A válaszok nem tükröztek különösebb meglepetést: a CDU/CSU fölényesen nyerne, míg az AfD 18 százalékkal a második legerősebb párt lenne, amelyet az SPD 15, a Zöldek Pártja 14 százalékkal követné.

Címlapról ajánljuk
Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt járt az euró árfolyama

Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt járt az euró árfolyama

A forint 2021 szeptembere óta nem látott szintre erősödött: az euróval szembeni árfolyam pénteken 352 alá került, hétfőn hajnalban pedig már 351-ig kapaszkodott a hazai deviza. A hétfői erősödés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, az amerikai tőzsdék ralija pedig még tovább erősítette a nemzetközi kockázatvállalási kedvet. Donald Trump délután a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom megindulását is bejelentette, ami a geopolitikai kockázati prémiumok újabb csökkenését idézték elő. A jó hírek miatt a forint erősödése a nap közben is folytatódott, az euró jegyzése délután a 350-es szintet is leütötte, míg a dolláré a 301 forintos szintet közelítette meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×