A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságoknak június 9-én este 7 óra után az urnák felbontása előtt több adminisztratív feladatot el kell végezniük: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A 10 119 szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

Szét kell válogatnia a szavazatszámláló bizottságnak a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat - valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell.

A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba kell zárni, amelyen fel kell tüntetni a nemzetiség, a település és a szavazókör adatait, majd azokat a helyi vagy a területi választási irodába szállítják. Attól függően, hogy tartottak-e települési nemzetiségi választást, a nemzetiségi szavazatokat vagy a településen a helyi választási bizottság számolja össze, vagy ha nem volt az adott nemzetiségnek települési választása, a szavazatszámlálást a területi választási bizottság végzi el.

Amennyiben a zöld borítékba véletlenül belekerülnek a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjai, úgy azokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, ezekből kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten még a főpolgármesteri), képviselő-testületi, a megyei jogú városok kivételével a vármegyei közgyűlési - Budapesten a fővárosi közgyűlési - szavazólapot, valamint az EP-választás szavazólapját.

A bizottság választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, azokat kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát. A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik azokat és rögzítik az ilyen szavazólapok számát.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve - az egyéni listás választás kivételével - több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.

Először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg a bizottságok, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai következnek. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjai következnek.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalára, a www.valasztas.hu-ra.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.