Az izraeli hadsereg hétfő éjjel elfoglalta a rafahi határátkelő gázai oldalát. Izrael azok után indított támadást, hogy este a Hamász közölte: elfogad egy egyiptomi-katari tűzszüneti javaslatot.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára szerint Benjamin Netanjahu kormányfő többszörös nyomás alatt állt. Egyrészt tüntetések voltak a hétvégén Tel-Avivban és Jeruzsálemben az izraeli túszok szabadon engedése érdekében, és azt követelve, hogy Izrael állapodjon meg a tűzszünetről. "Csakhogy közben az izraeli kabineten belüli jobboldali erők, különösen ItamarBen-Gvir, erőteljes nyomást gyakorol a kormányfőre, hogy induljon el a rafahi hadművelet, hiszen azzal érvel, ha ez leállna, akkor az eddigi katonai hadműveleteket kukába kell dobni" – mondta Csicsmann László.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy noha a hadműveletek elindultak, több irányú diplomáciai egyeztetések folynak a háttérben. Zajlanak az egyiptomi-katari tűzszüneti tárgyalások, ahol nem egyezik jelen pillanatban Izrael, illetve a Hamász álláspontja: a Hamász teljes izraeli kivonulást követel a tűzszünet előfeltételeként, amelyet egyelőre Izrael nem hajlandó elfogadni.

A Közel-Kelet-szakértő szerint azonban érdemes figyelni egy másik szálra, mert jelentős amerikai diplomáciai közvetítés zajlik Szaúd-Arábia felől. és emellett az izraeli kabinet is készített állítólag egy javaslatot Gáza hosszú távú politikai rendezésével kapcsolatban, amelyben az szerepel, hogy

tíz éven belül a gázaiak népszavazáson dönthetnének arról, hogy csatlakoznak-e a nyugati parthoz.

"Úgy tűnik, hogy az izraeli kabinet jelenleg egyfajta útiterven dolgozik, amelynek az lenne nyilván a célja, hogy az Ábrahám-egyezményeket Izrael megmentse, sőt kibővítse Szaúd Arábiával. Az álláspontok még minden oldalon nagyon messze vannak, viszont az az egyetlen pozitív, hogy van politikai javaslat, úgy tűnik, minden oldalról. Az elkövetkezendő napokban tárgyalások fognak zajlani ezekben a kérdésekben" – magyarázta a szakértő.

Az első információk szerint heves volt a rafahi izraeli támadás, Csicsmann László szerint nem is lehet más, mert egymillió ember zsúfolódott össze Rafahban, és hiába szólították fel őket, hogy hagyják el a város érintett részét, a többség már az ostromlott északról menekült oda. "Izrael azt ígéri, hogy a Hamász infrastruktúráját fogja elpusztítani, de óhatatlan, hogy ennek a támadásnak is civil áldozatai lesznek, ami nyilván rontani fog a gázai humanitárius helyzeten" – vélekedett a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A jelenlegi helyzetben fontos szerep jut a nagyhatalmaknak. Az Egyesült Államoknak jelenleg az a célja, hogy kompromisszumra szorítsa rá két térségbeli partnerét, Izraelt és Szaúd-Arábiát. Csakhogy szaúdi oldalon a legfontosabb előfeltétel a palesztin államiság, amiről jelenleg Izrael hallani sem akar.

A másik oldalon Kína szerepét emelte ki Csicsmann László, mert miközben Peking elítélte ezt az akciót is, és az elmúlt hetekben jelentős közvetítési kísérletet tett a palesztin frakciók, a Hamász és a Fatah egyesítésére.

"A nagyhatalmi diplomáciai gépezet jelentősen elindult, de kérdéses, hogy mennyire tudják mederbe terelni az eseményeket"

– jelentette ki.

Csicsmann László szerint a Rafah elleni roham katonailag az utolsó szakasz, hiszen az határátkelő és a város elfoglalása után már nincs más hátra. Szerinte ez egy intenzív szakasz lesz, jelentős számú civil áldozattal, hiszen egymillió ember él a környéken, és nem igazán lehet megkülönböztetni a Hamász-aktivistákat a civil lakosoktól. "Ha teljesen végigviszik a város elfoglalását, akkor ez napokig, hetekig eltarthat, viszont kérdéses, hogy a háttérben zajló tárgyalásokon lesz-e megegyezés" – tette hozzá.

A szakértő úgy véli, a Netanjahu-kormányzatnak politikailag fontos volt, hogy a kitűzött célját megvalósítsa, azaz a rafahi hadműveletet elindítsa, de közben a háttéregyeztetések is erőteljesen folynak, és nyilván az izraeli társadalomnak is érdeke, hogy a túszok kiszabaduljanak minél előbb.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hatalomban maradása is összefügg a katonai műveletekkel, Csicsmann László szerint

a politikai túlélésének az esélye csekély.

Az egyik lehetséges utódnak Beni Ganzot tartja, aki az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyon változtatna, és centrista irányvonalat foglal el, de Netanjahunak komoly problémát okoz a másik oldal, a szélsőjobboldali erők féken tartása, akik jóval jelentősebb beavatkozást követelnek.

"Ha a háború, a katonai szakaszt lezárul, akkor új fejezet nyílik az izraeli belpolitikában, és akkor az is kérdéses lesz, hogy az egységkormány meddig marad fenn. Mindenesetre Netanjahu most azt jelezte, hogy egyhangú szavazattal támogatták ennek az egységkormány tagjai a rafahi hadművelet megindítását" – mondta Csicsmann László.