Infostart.hu
eur:
386.56
usd:
332.8
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Joe Biden amerikai elnök (j) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2023. december 12-én.
Nyitókép: Evan Vucci

Újabb amerikai katonai támogatást kap Ukrajna, de…

Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollár katonai támogatást juttat el Ukrajnába – jelentette be Joe Biden elnök, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A kétoldalú megbeszélést megelőzően újságírók előtt az Ukrajna további támogatását tartalmazó javaslatának elfogadását sürgette Joe Biden, és Volodimir Zelenszkij is annak gyors megszavazását kérte.

Joe Biden úgy fogalmazott, hogy a most hozott döntések a következő évtizedeket fogják meghatározni, különösen Európát illetően.

A Kongresszusnak meg kell szavaznia a javaslatot, hogy ne nyújtson át Vlagyimir Putyinnak „karácsonyi ajándékot”

– tett hozzá.

Volodimir Zelenszkij azzal érvelt a folytatódó támogatás mellett, hogy az eddig megkapott segítségek révén országa képes volt katonai sikerekre, és azt állította, hogy a Fekete-tengeren győzelmet aratott Oroszország felett.

Arról is beszámolt, hogy washingtoni látogatása alatt, hétfőn találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. Elmondta, hogy az ukrán gazdaság képes volt 5 százalékos növekedést felmutatni, és azt mondta, hogy az ukrán gazdaság most már kevésbé függ a külföldi segélyektől. Az ukrán elnök hozzátette, hogy programjában szerepelt a találkozó a legnagyobb amerikai hadiipari cégek vezetőivel, valamint ígéretet tett arra, hogy folytatják az ukrajnai intézményi reformokat.

Volodimir Zelenszkij a fehér házi találkozót megelőzően a Kongresszus tagjaival tárgyalt a washingtoni törvényhozás épületében.

A kongresszusi találkozókról beszámoló republikánus szenátorok szerint az ukrán elnök szavait meghallgatva sem változott véleményük, és továbbra is azt várják a Fehér Háztól, hogy mielőtt az ukrajnai támogatási csomagról döntenének, hozzon határozott lépéseket az Egyesült Államok határainak védelmében és a bevándorláspolitikában.

Mike Johnson, a Képviselőház republikánus elnöke úgy fogalmazott, hogy „jó” megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel, ami mintegy fél óráig tartott, de véleménye nem módosult, vagyis az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kérdésként jelentkező bevándorlási kérdéseket tekinti prioritásnak. Hozzátette azt is, hogy világos elképzelést vár a Fehér Háztól arra, hogy mi az út, amely elvezet Ukrajna győzelméhez, és szükségesnek mondta az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai adófizetők pénzét miként használják fel Ukrajnában.

Chuck Schumer, a Szenátus demokrata többségének vezetője „nagyon erőteljesnek” nevezte az ukrán elnökkel tartott másfél órás megbeszélést, amin szenátorok vettek részt. A demokrata párti politikus szerint Volodimir Zelenszkij részletesen felvázolta számukra, hogy Ukrajnának milyen jellegű támogatásokra van szüksége az Oroszország elleni további önvédelemhez, és azt mondta, hogy a segítségre gyorsan szükség van. Chuck Schumer úgy vélekedett, hogy ha Ukrajna megkapja, amire szüksége van, akkor képes győzni.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője, a törvényhozás épületében újságírók elől arról beszélt, hogy most már gyakorlatilag lehetetlen karácsony előtt elfogadni az ukrajnai támogatási csomagot, még akkor is, ha erről kompromisszum születik a Fehér Ház és a képviselőházi republikánusok között. A republikánus politikus korábban arról beszélt, hogy ő elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de

a fehér házi indítvány nem fog átmenni a határőrizeti politika megváltoztatása nélkül.

Joe Biden ősszel terjesztette 106 milliárd dolláros kiegészítő költségvetési támogatásról szóló, úgynevezett nemzetbiztonsági csomagját a Kongresszus elé jóváhagyásra, amelyben Ukrajna folytatódó támogatására 61 milliárd dollár szerepel, de vannak benne Izrael, a határőrizet és egyéb célok finanszírozására is összegek.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×