eur:
399.63
usd:
368.21
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, Pataky István, a Maszol hírportál főszerkesztő-helyettese, Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője (b-j) a Kisebbségek nemzetközi mozgástere háború idején című panelbeszélgetésen a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 19-én.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Tusványos: változást is hozhat a kisebbségek ügyében a háború

Az ukrajnai háború megnehezíti az európai őshonos kisebbségek jogainak rendezését, de akár változást is eredményezhet, az ukrajnai kisebbségek jogainak biztosítása ugyanis a béketárgyalások és az európai uniós csatlakozási tárgyalások része kell, hogy legyen - hangzott el a Kisebbségek nemzetközi mozgástere háború idején című panelbeszélgetésen szerdán Tusnádfürdőn.

Az európai őshonos kisebbségek jelenlegi helyzetéről Pataky István, a Maszol hírportál főszerkesztő-helyettese kérdezte a meghívottakat.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője rámutatott: Európa adós maradt az őshonos kisebbségek jogainak biztosításával, több EU-tagállam is mellőzni próbálja a témát.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője szerint Romániában a törvényi keret részben biztosított, de az állam nem követeli meg a betartását az intézményeitől. Rámutatott: az uniós intézményeket nem érdekli a kisebbségek helyzete, a nemzetállamok pedig nem akarnak foglalkozni a kérdéssel. Ebben a térségben a kisebbség megtűrt, fel sem merül, hogy a többség maga mellé emelje társnemzetté. A kisebbségi élethelyzet tehát egy adott status quo, amelyet nem akar senki megváltoztatni - mondta az erdélyi EP-képviselő.

Emlékeztetett, hogy a jugoszláv háború után az Európa Tanács megalkotta a kisebbségi keretegyezményt és a nyelvi chartát, ma is ezek szavatolják a kisebbségek jogait, és azóta sem változtak, holott a társadalmi változások miatt indokolt lenne.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője elmondta:

Romániában a magyarság mindig a stabilitást szolgálta, de a román állam nem úgy viselkedik a székelyföldi, erdélyi magyarokkal, ahogyan kellene.

Az európai nemzetközi közösség a meglévő normákon keresztül is képes védeni a kisebbségeket, amikor az érdeke kívánja - mondta, van egyfajta jogi támaszték, pillérrendszer, ezt kell erősíteni.

Hidvéghi Balázs szerint azok az EU-tagországok, ahol jelentős számban élnek kisebbségek, félnek a témától, míg az Európai Bizottság azzal a kifogással utasítja el a kérdés rendezését, hogy nem hatásköre, miközben más kisebbségek esetén előszeretettel beleszól a nemzeti hatáskörökbe.

A Fidesz EP-képviselője a nemzetállamok hozzáállása kapcsán úgy vélte, kulcsfontosságú, hogy a kisebbségi kérdést olyan szervezetek jelenítsék meg, melyekben bízik az adott állam, nem tekinti veszélyforrásnak. Az erdélyi magyar politikai elit például nagy eredményeket ért el a magyar érdekérvényesítés terén - mondta.

Vincze Loránt hozzátette, hogy ehhez az anyaországi támogatás is kellett. A Minority SafePack kapcsán fontos volt, hogy más európai kisebbségekkel együtt jelenítsék meg a magyar ügyet, de kiderült, hogy Nyugat-Európában kiveszett a civil kurázsi.

Meglátása szerint az EU válogat a különböző kisebbségi helyzetek között, a szexuális kisebbségeket, romákat kiemeli, az őshonosokat nemzetállami feladatnak tekinti, tehát kettős mércét alkalmaz.

Szilágyi Zsolt szerint az őshonos kisebbségek kérdésének rendezése azért problémás, mert még az a felfogás, hogy a kisebbségek veszélyeztetik a nemzetállamok területi integritását - mondta Romániára utalva. Úgy vélte, "új megegyezés" kell erről az erdélyi magyarokkal, románokkal.

A háború kapcsán Hidvéghi Balázs kifejtette: Ukrajna esetében nehéz kisebbségvédelemről beszélni, mert miközben a nemzetközi közösség támogatja, Ukrajnában erős ukránosítási törekvés zajlik, olyan törvényt fogadtak el, mely a magyar és a román kisebbség számára a nyelvi oktatási jogok megtagadását jelenti. Az EP-képviselő szerint Magyarországnak és Romániának közösen kellene fellépnie ez ellen, most kell kodifikálni, illetve számon kérni a kisebbségek jogait - összegzett.

Vincze Loránt szerint Ukrajnában kisebbségi jogfosztás történik, ami felett nem hunyhatnak szemet a nemzetközi intézmények, szervezetek.

Végkövetkeztetésként elhangzott: az ukrajnai béke része kell, hogy legyen a kisebbségi kérdés méltányos rendezése is, és a következő időszakban mindenkinek ezen kell dolgoznia, ha stabilitást akarnak a térségben, ennek ez elengedhetetlen feltétele.

Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×