eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Az úzvölgyi katonatemető 2023. június 30-án. Az előző napra virradóan eltávolították a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata által 2019-ben törvénytelenül felállított emlékművet és betonkereszteket a temetőből.
Nyitókép: MTI/Kátai Edit

Magyar vélemény szerint bűncselekmény történt az úzvölgyi katonatemetőben

Az úzvölgyi katonatemető június 30-i állapotának a helyreállítását szorgalmazza, és a szombati újabb keresztállítás elkövetőinek a felelősségre vonását kéri Hargita megye és Csíkszentmárton önkormányzata.

Erről Borboly Csaba tanácselnök és Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere számolt be hétfőn sajtótájékoztatón Csíkszeredában. Elhangzott, hogy a temető június 30-i állapotát tekintik a "0. kilométerkőnek", amelyhez vissza kell térni, mivel ekkor már el voltak távolítva a törvénytelen betonkeresztek, és még nem voltak kihelyezve az újabb fakeresztek.

"Ha innen indulunk ki, akkor béke és csend lesz" - fogalmazott Borboly Csaba, hozzátéve, hogy június 30-án kezdtek el tárgyalni a román védelmi tárca és Bákó megye képviselőivel is az úzvölgyi helyzet rendezéséről.

Hangsúlyozta: szombaton bűncselekmény történt a katonatemetőben, ehhez a román rendvédelmi szervek passzívan asszisztáltak, miközben a lakosság joggal várta el, hogy tegyék a dolgukat és elejét vegyék a törvénytelenségnek.

Az elkövetőket felelősségre kell vonni, mert több ponton is törvényt sértettek,

"példaértékű büntetést" kell kiszabni rájuk, különben az a gyakorlat alakulhat ki, hogy az úzvölgyi temetőben bármit meg lehet tenni - mondta.

Borboly Csaba rámutatott, hogy a hadisírok gondozásáért felelős román hatóság (ONCE) 2019-ben már tisztázta, hogy a fakereszteket felállító Nemzet Útja (Calea Neamului) vezetője, Mihai Tirnoveanu által említett 150 román katona nem az úzvölgyi temetőben nyugszik. Ha az illetékes hatóság megerősíti, hogy van román elesett a temetőben, felkerül a neve a többieké közé - mondta, felkérve az ONCE-t, hogy tisztázza a kérdést.

Megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a temetőben minden nemzet itt nyugvó katonáinak kell legyen emlékhelye.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere elmondta:

a község lakói fájlalják, hogy a helyzet korábbi rendeződése után egyesek újra a hősök sírjai felett "veszekednek".

Elmondta: a betonkeresztek június 29-i eltávolítása után úgy tekintették, helyreállt a törvényes rend, és a másnapi tárgyaláson megállapodtak, hogy valamennyi érintett fél számára kielégítő megoldást találnak a lezáráshoz. "Nagyon sajnáljuk, hogy ezt megszakította a szombati akció" - mondta.

Felidézte, hogy a katonatemető 1917-től lett kialakítva, és a rendelkezésre álló források szerint nagyrészt a térségben az első világháborúban elesett magyar katonákat, míg kisebb számban az osztrák-magyar hadsereg más nemzetiségű katonáit, illetve a német és az orosz hadsereg katonáit helyezték ott végső nyugalomra.

A sajtótájékoztatón Hajdú Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője rámutatott: a rendvédelmi szerveknek közbe kellett volna lépni szombaton, hiszen törvénytelenség történt. A Calea Neamului hívei "brutális módon avatkoztak be" egy haditemetőbe, és a nemzetközi előírások szerint ez illegális, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű hősökről van szó - mutatott rá. Elhangzott:

folyik az egyeztetés a jogászokkal, mely után megteszik a szükséges jogi lépéseket a rend helyreállítása, az elkövetők felelősségre vonása érdekében.

A csendőrséget arra kérik, hogy segítsen az elkövetők azonosításában.

A Calea Neamului román szervezet hívei szombaton 150 fakeresztet állítottak fel a nemzetközi katonatemetőben a június 29-én eltávolított betonkeresztek helyébe. A román nemzeti színű szalaggal átkötött kisebb keresztek mellé egy nagyobbat és egy zászlórudat is kihelyeztek, utóbbin a román zászlóval. Vezetőjük, Mihai Tirnoveanu bejelentette, hogy a héten a román védelmi minisztériummal is tárgyal az így kialakított "román parcella" hivatalossá tételéről.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×