eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Az Északi Áramlat felrobbantása: amerikai tényfeltáró cikk

Joe Biden adta ki az utasítást az Északi Áramlat 2 felrobbantására, írta tényfeltáró cikkében Seymour Hersh, az egyik legelismertebb amerikai újságíró. Az írást az Origo szemlézi.

Seymour Hersh, többszörösen díjazott amerikai oknyomozó újságíró részletes cikkben írta le, hogy az Egyesült Államok kormánya a CIA-vel együttműködve hogyan tervezte meg az Északi Áramlat 2 gázvezeték felrobbantását, hogyan hajtották végre az akciót az amerikai különleges alakulatok, és hogyan próbálták meg kezelni a robbantás utóhatását - olvasható az Origo cikkében.

Az újságíró forrásai szerint a parancsot maga Joe Biden adta ki.

Hersh az egyik legismertebb amerikai újságíró, ő leplezte le a vietnami háború alatt a My Lai-i vérengzést, majd a hetvenes években titkos amerikai katonai akciókat Kambodzsában és az Abu Graib börtönbeli kínzásokat is az iraki háború alatt.

Cikkében most leírta, hogy a robbantást komoly, hónapokig tartó tervezés előzte meg, 2021 végén már dolgoztak az ügyön. Hersh szerint a Biden-kormányzat mindent megtett, hogy elkerülje a kiszivárogtatásokat, a CIA pedig már 2022 elején jelentette Bidennek, hogy megtalálták a megfelelő módszert a gázvezeték felrobbantására.

Hersch szerint Biden 2022. február 7-én tájékoztatta Olaf Scholz német kancellárt, aki némi hezitálás után elfogadta a tervet.

A tervet részletezve az újságíró kifejtette, hogy 21 éve minden júniusban az amerikai hatodik flotta hadgyakorlatot szervez a Balti-tengeren, ami kapóra jött az amerikaiaknak. Hersh szerint a norvégok azt javasolták, hogy ez lenne az ideális fedezék a robbanóaknák elhelyezésére. Az amerikaiak erre kitalálták, hogy a C4-tölteteken lenne egy 48 órás időzítő, az első robbanás előtt pedig már az összes amerikai és norvég rég elment volna. Végül még ennél is óvatosabbak voltak,

a Fehér Ház ugyanis aggódott, hogy a kétnapos robbantási idő túl közel lenne a gyakorlat végéhez, és nyilvánvalóvá válna, hogy Amerika is részt vett benne.

Végül azt találták ki, hogy a robbanótölteteket szonárokkal robbantanák fel. Mint ahogy azt Hersh írta, végül „2022. szeptember 26-án a norvég haditengerészet P8-as felderítő repülőgépe látszólag rutinrepülést végzett, és ledobott egy szonárbóját, ami végül aktiválta a robbanószerkezetet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×