Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ukrajnából elmenekült emberek a lengyel-ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. március 5-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Újabb uniós pénzek az ukrajnai menekültek ellátására

Az Európai Bizottság további 100 millió eurót bocsát az ukrajnai menekülteket befogadó hét uniós tagország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia számára - közölte a brüsszeli testület hétfőn.

Az uniós bizottsági közlemény emlékeztetett, az Európai Unió április 9-én határozott arról, hogy legfeljebb 400 millió eurós támogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekültek támogatására, az orosz-ukrán háború okozta menekülthullám által leginkább érintett tagállamok számára.

Az első, 248 millió eurós részletet májusban juttatták az ukrajnai háború öt frontországának, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára.

A hétfőn megítélt újabb támogatási összeg az érintett tagállamokat abban segíti, hogy továbbra is segítséget nyújthassanak az ukrajnai menekülteknek, például élelmet és szállítást biztosíthassanak számukra. A közlemény kiemelte: mivel a civil szervezetek és a helyi, valamint regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az ukrajnai menekülteknek nyújtott segítségnyújtásban, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós finanszírozásból az érintett szervezetek és hatóságok is részesüljenek.

Közölték továbbá, az Európai Bizottság

a megítélt összeget a menekültek befogadása és megsegítése terén elért eredmények, nem pedig a tényleges költségek alapján fogja felszabadítani.

A teljes 400 millió eurós támogatási keret fennmaradó 52 millió eurós összegét később, az esetlegesen felvetődő sürgősségi igények kielégítésére fordítják majd, például szállások kialakítására, pszichológiai segítségnyújtásra az Ukrajnából menekültek számára - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×