Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelik tüntetők Minszkben 2020. november 1-jén. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az augusztus 9-i elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét. A kormányellenes tüntetők csaknem három hónapja az államfő távozását követelik, ő azonban nem hajlandó erre.
Nyitókép: MTI/EPA

Fehéroroszország nem viccel, ha szélsőségesekkel van dolga

Újabb hatszázhuszonöt embert tettek fel szélsőségesekkel tartott kapcsolatok miatt Fehéroroszországban arra a listára, amelyen szereplők nem vállalhatnak közszolgálati tisztséget az országban - közölte fehérorosz belügyminisztérium.

A legutóbb a listára kerültek között ellenzéki aktivisták, üzletemberek, újságírók, illetve aktivisták szerepelnek, akik részt vettek a 2020-ban több hónapon át tartó kormányellenes tüneteseken, vagy tudósítottak róluk.

A tömegtüntetések az országot huszonnyolc éve irányító Aljakszandr Lukasenka elsöprő győzelmével végződő, kétes tisztaságú elnökválasztást követően kezdődtek. A szavazás után a fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja hivatalos nyomásra Litvániába menekült, a kormány pedig lecsapott a tüntetésekre, több mint 35 ezer demonstrálót őrizetbe véve.

A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet, amelynek alapítója, Alesz Beljacki, az idei Nobel-békedíj egyik díjazottja, a szélsőségesek listájának bővítését a megtorlás légkörének fokozódásaként értékelte.

A szervezet közleménye szerint "folytatódnak a letartóztatások, házkutatások, kínzások a börtönökben, a politikai foglyokra való nyomásgyakorlás, és mindenki, aki nem ért egyet (a kormánnyal), szélsőségesnek minősül".

A feketelistára felkerültek az Ukrajnát támadó orosz erők ellen harcoló, kizárólag fehéroroszokból álló Pahonja ezred tagjai is.

Szintén most tették rá Akszana Kolbot, a Novi Csasz című független hetilap főszerkesztőjét is. A hetilapot betiltották Fehéroroszországban, Kolb pedig a tiltakozó megmozdulásokról való tudósítás miatt már hónapokat töltött börtönben.

A közlemény szerint a feketelistán szereplő magánszemélyek száma 1465-re nőtt.

A listán szereplő magánszemélyek nem tölthetnek be közhivatali tisztségeket, nem taníthatnak, illetve nem végezhetnek nyilvános tevékenységeket, nem szolgálhatnak Fehéroroszországban a hadseregben, és hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók, ha szélsőséges dokumentumokat terjesztenek.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×