Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
328.98
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az ukrán elnöki hivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország helyzetéről mondja el évértékelő beszédét a kijevi parlamentben 2020. október 20-án. Az ukrán államfő kijelentette, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik harc nélkül átadták a Krímet Oroszországnak. A helyhatóságokat azzal vádolta, hogy szabotálják a kormányzatnak a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére hozott karanténintézkedéseit, például sokezres koncerteket rendeztek, amelyek a fertőzöttek számának drasztikus növekedéséhez vezettek.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal

Ukrán elnöki parancs: általános mozgósítás!

Fegyvereket, lőszereket és békefenntartókat követel a világtól Volodimir Zelenszkij segélykiáltásként.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletétől pedig ENSZ-békefenntartó misszió felállítását, illetve támogatását követelte hazájának.

Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország "agressziója" miatt rendelték el "az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett".

Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra.

"Segítsenek a hadseregnek fegyverekkel és lőszerrel, támogassanak ENSZ-békefenntartó missziót!" - írta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajnának nemzetközi biztonsági garanciákra van szüksége, világos európai perspektívára, illetve gyors és határozott cselekvésre.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×