Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Ukrán katonák vizsgálják egy lelőtt repülőgép roncsait Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Oleksandr Ratushniak

Orosz ejtőernyősök foglalták el Kijev repülőterét és blokkolják a várost

A reptér elfoglalásakor "megsemmisítettek több mint 200 nacionalistát Ukrajna különleges alakulataiból", de ők nem szenvedtek veszteséget – állítják.

Orosz ejtőernyősök elfoglalták Gosztomel repülőterét Kijev elővárosában, majd a légideszant fő erejével egyesülve nyugat felől blokkolták az ukrán fővárost – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy a reptér elfoglalásakor "megsemmisítettek több mint 200 nacionalistát Ukrajna különleges alakulataiból". Állítása szerint az orosz erők nem szenvedtek el veszteségeket.

A szóvivő azt ígérte, hogy az orosz erők nem fognak csapást mérni Kijev lakónegyedeire.

Ugyanakkor azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy "terrorista módszereket alkalmaz" és hogy a lakosságot élő pajzsként akarja felhasználni. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Grad rakéta-sorozatvetőt állítottak fel a kijevi Sevcsenko téren. Ezt szerinte a Pentagon és a CIA sugalmazására tették, hogy lakott területre mért válaszcsapást provokáljanak ki.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg alegységei a harci cselekményekben döntően nem vesznek rész, kemény ellenállást csak az ukrán náci zászlóaljak tanúsítanak.

Elmondta, hogy az orosz erők körülvették Csernigovot. Közölte, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság csapatai az orosz erők támogatásával folytatták az előrenyomulást, Luhanszkban 12, Donyeckben pedig 11 kilométert haladva a nacionalista zászlóaljak védelmi vonalába.

Konasenov szerint a nacionalisták "záróalakulatokként" működnek az ukrán fegyveres erőknél, kiválogatva a megbízhatatlanokat és gátolva a visszavonulást.

"Oroszország különleges katonai művelete rövid időn belül helyreállítja a békét Ukrajnában, és elejét veszi nagyobb katonai konfliktusnak Európában" – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Mint mondta, Oroszország nem engedheti meg, hogy Ukrajna "tőr" legyen Washington kezében, és ezt szerinte csakis az ukrán állam demilitarizálása és nácitlanítása, valamint az ország semleges státusa mellett lehet elérni

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×