eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A hatóságok tiltása ellenére a pekingi Tienanmen téri mészárlás áldozatairól emlékeznek meg Hongkongban 2020. június 4-én, a demokratikus változásokat követelő kínai diákmozgalom vérbe fojtásának 31. évfordulóján. A Kínai Néphadsereg 1989. június 4-én megtámadta a pekingi Tienanmen téren hat héten át tüntető több tízezer diákot, és kíméletlen, sok halottat követelő beavatkozással véget vetett  tüntetéssorozatnak.
Nyitókép: Jerome Favre

Hiába a tiltás, ezrek gyűltek össze a Tienanmen téri vérengzés évfordulóján

Hongkong több városrészében is gyertyagyújtással emlékeztek az elfojtott diáktüntetés halálos áldozataira.

Kínán belül eddig is csak Hongkongban és Makaón lehetett az 1989-es tüntetésekről és véres leverésükről megemlékezni. Idén a koronavírus-járványra hivatkozva még ezeket sem engedélyezték, például betiltották a hongkongi Victoria parkban évente megtartott hagyományos virrasztást is, azonban sokan ettől függetlenül összegyűltek a belvárosban.

Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy többen elkezdték lebontani a park köré vont korlátokat, majd

egy nagyobb csoport behatolt a területre, ahol gyertyával a kézben különböző szlogeneket skandáltak.

"Immár harminc éve minden évben eljövök a virrasztásra június 4-én, de idén ennek még a szokásosnál is nagyobb a jelentősége, mert Hongkong ugyanazt az elnyomást tapasztalja ugyanannak a rezsimnek a részéről, mint ami Pekingben történt. A felszólalás az egyetlen fegyverünk" - mondta egy 74 éves helyi lakos.

Hongkong, 2020. június 4.
A hatóságok tiltása ellenére a pekingi Tienanmen téri mészárlás áldozatairól megemlékező emberek átlépnek egy felállított fémkordonon Hongkongban 2020. június 4-én, a demokratikus változásokat követelő kínai diákmozgalom vérbe fojtásának 31. évfordulóján. A Kínai Néphadsereg 1989. június 4-én megtámadta a pekingi Tienanmen téren hat héten át tüntető több tízezer diákot, és kíméletlen, sok halottat követelő beavatkozással véget vetett  tüntetéssorozatnak.
MTI/EPA/Jerome Favre
A hatóságok tiltása ellenére a pekingi Tienanmen téri mészárlás áldozatairól megemlékező emberek átlépnek egy felállított fémkordonon Hongkongban 2020. június 4-én, a demokratikus változásokat követelő kínai diákmozgalom vérbe fojtásának 31. évfordulóján. MTI/EPA/Jerome Favre

A szakértők további tiltakozásokra számítanak.

Hét katolikus templomban misét tartanak este, a Hongkongi Egyetem kampuszán pedig diákok délután megtisztították a mészárlás áldozatainak emlékművét.

A járványt legtöbben csak ürügynek tartják a hongkongi és makaói megemlékezés betiltására, a közvélekedés szerint egyértelműen politikai okok állnak a háttérben.

Csütörtökön Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kitett egy fényképet a Twitterre, amelyen az egykori diákmozgalom négy alakjával látható.

Erre reagálva a kínai külügyminisztérium szóvivője felszólította az Egyesült Államokat, hogy semmilyen formában ne avatkozzon bele az ország belügyeibe, és vessen véget az "ideológiai elfogultságnak".

1989 tavaszán diákok kezdeményezésére hatalmas tömeg vert tábort a pekingi Tienanmen téren. A megmozdulások csúcspontján több mint egymillió ember gyűlt össze. A kommunista vezetés június elején rendkívüli állapotot hirdetett, és a hadsereget küldte a tiltakozók ellen. A tüntetés szétverése során sokan meghaltak, de az áldozatok pontos száma a mai napig nem ismert, mert a történtekről Kínában szót ejteni sem lehet. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×