Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Közép-amerikai kivándorlók tartálykocsira kapaszkodva utaznak az Oaxaca mexikói állambeli Niltepec közelében 2018. október 30-án. Több ezer emberből, főként hondurasiakból álló migránskaraván tart az amerikai-mexikói határ felé, hogy menekültkérelmet nyújtsanak be az Egysesült Államokban.
Nyitókép: Rebecca Blackwell

15 ezer katonát küldene a migránskaraván ellen Donald Trump

Az amerikai elnök akár 15 ezer katonát is küldene az Egyesült Államok déli határaihoz a Közép-Amerika felől közeledő migránskaravánok miatt. Donald Trump erről a Fehér Házban beszélt újságíróknak, mielőtt floridai kampányútra indult.

"A migránsok nem fognak bejönni az országba" - erősítette meg Trump a korábbi álláspontját. Hozzátette: kormányzata fel fog készülni az egyelőre az amerikai határtól még mintegy 1600 kilométerre menetelő migránsok feltartóztatására. "A hadsereget már odarendeltük, körülbelül 5 ezer katonánk van (a határnál), és még további 10-15 ezer katonát küldhetünk" - mondta.

A "Hűséges hazafi"

A védelmi minisztérium eddig 5200 amerikai katonának az amerikai-mexikói határra telepítéséhez adott felhatalmazást. A "Hűséges hazafi" névre keresztelt hadművelettel megerősítik a határvédelmet Texastól Kaliforniáig, a katonák létszámának növelése mellett logisztikai segítség érkezik a jelen lévő határőrizeti szervekhez. Ezenkívül a Nemzeti Gárda 2100 tagja szintén a határnál van már.

Az egyik újságíró kérdésére, hogy nem a jövő héten tartandó félidős választások előtti félelemkeltés motiválja-e a bejelentést, Trump határozottan nemleges választ adott, és azt hangsúlyozta: "a migráció rendkívül fontos téma".

Elemzők rámutatnak: nem Trump az egyetlen elnök, aki erősíteni próbálta a déli határok védelmét. Elődje, Barack Obama 2010-ben a Nemzeti Gárda 1200 tagját küldte, míg George W. Bush elnök 2006-ban 6000 gárdistát rendelt a mexikói határhoz. Már 2006-ban megkezdődött a határőrizet megerősítése: utak és kerítések épültek, és kiépítették a határfigyelő rendszert is. Azonban mind Obama, mind Bush a Nemzeti Gárda tagjaira és nem a hadseregre támaszkodott, azzal érvelve, hogy a katonáknak nincs gyakorlatuk a határvédelmi feladatok ellátásában.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×