Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
McAllen, 2018. március 13.Amerikai határőrök járműve az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó Rio Grande folyó partján emelt kerítés mellett a Texas állambeli McAllen közelében 2018. március 13-án. A Rio Grande folyó 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára. Az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba. (MTI/EPA/Larry W. Smith)
Nyitókép: LARRY W. SMITH

Kényes helyzetben Mexikó a "migránskaraván" miatt

Határon átnyúló feszültség és belpolitikai kampánytéma lett Mexikóban a közép-amerikai migránsok átengedése az Egyesült Államok felé. Donald Trump amerikai elnök dühösen ostorozta szomszédját egy északra tartó, úgynevezett „migránskaraván” miatt.

Körülbelül 1200 hondurasi migráns helyzete borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban és Mexikóban is. A többségében hondurasi csoport tagjai a mindennapos erőszak, a gazdasági helyzet és politikai felfordulás elől menekülnek, és még egy volt kongresszusi képviselő is köztük van.

Úgynevezett „karavánjukat” több város is előzékenyen fogadta, de a Pueblo Sin Fronteras, azaz Nép Határok Nélkül nevű menekültsegítő szervezet szerint azért, hogy gyorsan továbbinduljanak.

Több polgármester buszokat, autókat és mentőket is mozgósított a csoport áthaladásának elősegítésére. „Azért teszik, hogy gyorsan elhagyjuk az ő joghatósági területüket” – mondta Rodrigo Abeja, a szervezet képviselője.

Mindeközben a Fehér Házban Donald Trump elnök azzal vádolta meg a mexikói hatóságokat, hogy

semmit sem tesznek a határ felé tartó migránsok megállításáért.

A már 3200 kilométert megtett utazók terveiről annyit tudni, hogy vannak, akik menedékjogért folyamodnak, és vannak, akik megpróbálnak majd átszökni az Egyesült Államokba.

A Reuters szerint a mexikói szövetségi kormány – az ország az Egyesült Államok mintájára szövetségi államokból áll – eddig nem sok útmutatást adott arra, hogyan kezeljék a „karavánt”. Most már egyre nagyobb a nyomás, hogy megállítsák, Donald Trump közbelépése nyomán – állította az idézett aktivista.

Alfonso Navarrete mexikói belügyminiszter nem utalt a helyzetre, de azt mondta: tárgyalt az amerikai belbiztonsági miniszterrel a ködös megfogalmazás szerint arról, „hogy elemzik, mi a legjobb módja, hogy a két ország törvényeinek megfelelően kezeljék a migránsok áramlását”.

Mexikó helyzete azért kényes, mert Trump szabadkereskedelem-ellenes kirohanásai miatt most kénytelen újratárgyalni az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás nevű egyezményt északi szomszédaival.

Közben nyáron elnökválasztásokat tartanak, és jelenleg Andres Mauel Lopez Obrador balodali jelölt vezet 18 százalékponttal.

Ha ő győz, akkor a mexikói kormány még kevésbé lesz megértő az amerikaiakkal szemben a kereskedelmi és migrációs kérdésekben.

Trump korábbi Mexikó-ellenes bírálatai a szembenállásra felhívó hangokat erősítik az országban. Vicente Fox volt elnök, aki a Fehér Ház urához hasonló módon hatásvadász videókat tölt fel a Twitterre, arra sürgette a vezetést, hogy szálljanak szembe az őket „zsaroló, sértegető és megalázó” amerikai elnökkel.

A mexikói törvények értelmében a legálisan belépő közép-amerikaiak szabadon mozoghatnak az országban, így Trump követelésére, hogy állítsák meg az északra tartó migránsokat, valójában csak törvénymódosítással lehetséges.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×