A Pharmaceutics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint ha a hatóanyag a bélrendszer helyett túl korán, már a gyomorban kioldódik, az mérsékelheti, vagy akár teljesen hatástalanná teheti egyes reflux elleni, gyomorvédő, pszichiátriai vagy gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító készítmények hatását – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

Az SE kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a különböző folyadékok a gyomornedv-ellenálló gyógyszerek hatását. A kutatás során 22 gyakran fogyasztott italt elemeztek, amelyek közül hetet – többféle ásvány- és gyógyvizet, csapvizet, szűrt vizet és almalevet – részletes laboratóriumi vizsgálatnak is alávetettek.

A legnagyobb változásokat a lúgos, magas ásványianyag-tartalmú palackozott vizek okozták a hatóanyagot védő bevonatnál. A kutatók szerint nemcsak a víz lúgossága, hanem

magas ásványianyag- és iontartalma is szerepet játszhatott a védőbevonat gyorsabb oldódásában

– ez különösen egyes gyógyvizeknél volt látványos.

A vizsgálatok szerint egyes gyógyvizeknél a gyomornedv-ellenálló réteg már öt perc után károsodni kezdett, 15-30 perces előáztatást követően pedig a hatóanyag több mint 90 százaléka idő előtt kioldódott. Ezzel szemben a savasabb folyadékok, például az almalé, sokkal stabilabban tartották a bevonatot.

A gyomornedv-ellenálló készítményeket úgy tervezik, hogy a hatóanyag ne a gyomorban, hanem csak később, a bélrendszerben szabaduljon fel. Erre azért van szükség, mert egyes hatóanyagokat a gyomorsav lebontana, mások pedig irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját. Ilyen speciális bevonat található például egyes reflux elleni, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító vagy emésztést segítő enzimkészítményeken is.

Kállai-Szabó Nikolett, az SE Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi docense, a tanulmány utolsó szerzője kiemelte: a szakmában magától értetődő, hogy a gyógyszereket egyszerű csapvízzel kell bevenni, de a betegek számára ez a bőséges ásvány- és gyógyvízkínálat miatt ma már nem mindig egyértelmű.

A kutatók 103 gyomornedv-ellenálló gyógyszer alkalmazási előírását is elemezték. A vizsgált betegtájékoztatók közül 42-ben egyáltalán nem szerepelt, milyen folyadékkal kell bevenni a készítményt. További 31 esetben csak általánosan „folyadékot”, 21 esetben pedig "vizet" említettek pontosítás nélkül. Mindössze kilenc alkalmazási előírás adott konkrét útmutatást a megfelelő italra – például az almalére vagy enyhén savas folyadékra – vonatkozóan.

Demeter Adrienn, a Gyógyszerésztudományi Kar PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenség különösen azoknál lehet fontos, akik nyelési nehézség miatt felnyitják a keményt kapszulát, és annak tartalmát valamilyen folyadékba, joghurtba vagy almapürébe keverik. Idősek, gyermekek, illetve átmeneti torokfájással küzdő betegek gyakran kerülhetnek ilyen helyzetbe. A gyógyszertári tapasztalatok szerint sok beteg nincs tisztában azzal, hogy a bevételhez használt folyadék befolyásolhatja a terápia sikerességét.

A szakemberek hangsúlyozták: a vizsgálat nem azt jelenti, hogy az ásvány- vagy gyógyvizek fogyasztása önmagukban problémás lenne. A kutatás fő üzenete, hogy a gyomornedv-ellenálló gyógyszereket lehetőleg egyszerű vízzel érdemes bevenni, a kapszulák felnyitása vagy a tabletták felezése előtt pedig javasolt egyeztetni a kezelőorvossal vagy gyógyszerésszel.