Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke a városalapítók napján Kiskőrösön 2018. május 19-én.
Nyitókép: Ujvári Sándor

A szlovák házelnök Magyarország melletti kiállást sürget

Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke nem tekinti járható útnak, hogy szankciókat fogadjanak el a magyarok és a lengyelek ellen az Európai Unióban.

A Szlovák Nemzeti Párt elnöke a Visegrádi Négyek házelnökeinek hétvégi kassai találkozóján kijelentette: bízik benne, hogy a cseh parlament mintájára a szlovákiai képviselők is kiállnak az európai uniós tagállamok szuverenitásának védelme mellett.

"A szlovák parlamentnek is ki kellene állnia Magyarország mellett a Sargentini-jelentés kapcsán"

- jelentette ki Andrej Danko. A szlovák házelnök a visegrádi országok parlamenti elnökeinek kassai nem hivatalos találkozóját követően azt mondta: "Világosan ki kell mondani, hogy a lengyel és magyar testvéreinkre és barátainkra kiszabott esetleges szankciókat nem lenne szabad elfogadni, amíg nem használjuk ki a demokratikus mechanizmusok nyújtotta összes lehetőséget a helyzet tisztázására."

A cseh parlament alsóháza a közelmúltban határozatot fogadott el, amelyben kiállt Magyarország mellett és elítélte az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést. Cseh képviselők véleménye szerint Brüsszel Budapest elleni álláspontja csak tovább mélyíti az árkokat és a bizalmatlanságot az Európai Unió régi és új tagállamai között.

A pozsonyi parlament elnöke hasonló lépésre készül.

Egy olyan határozat megfogalmazására tett javaslatot, amely kimondaná, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa aktívan fellép annak érdekében, hogy minden rendelkezésre álló lehetőséget megragadjanak Magyarország és az uniós intézmények közötti kölcsönös párbeszéd folytatásához, melynek keretében minden nyitott kérdést megválaszolnának, az ügyre pedig konstruktív szellemben keresnének megoldást, elkerülve az érintett felek együttműködését befolyásoló negatív következményeket.

Andrej Danko azt is kilátásba helyezte, hogy házelnökként indítványozni fog egy találkozót, melyre a szlovák külügyminisztert is meghívja, hogy közösen megvitassák a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás lehetőségének "kétségkívül súlyos ügyét".

"Az uniós intézmények és a tagállamok közötti együttműködés elsőrendű alapelvének ilyen helyzetben olyan lépések és határozatok elfogadásának kell lennie, amelyek segítenek visszanyerni a kölcsönös bizalmat és leküzdeni az elválasztó vonalakat”

– hangsúlyozta a szlovák parlament elnöke. A további lépésekről Andrej Danko minden kompetens személlyel tárgyalni kíván.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×